Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-387. Törvényjavaslat az állategészségügyről

** 387 . szám. 99 kényszer ellenére állatot vágóhí­don (vágóhelyen) kívül vág vagy vágat ; 4. aki a 30. §. alapján kiadott rendelkezések megszegésével fogyasz­tásra alkalmatlan húst emberi fo­gyasztásra felhasznál, értékesít vagy forgalomba hoz ; 5. aki a 31. §. alapján kiadott rendelkezések megszegésével állati hullát vagy állati hullarészt, vala­mint az, aki az állati hulláknak vagy állati hullarészeknek feldolgo­zás útján foganatosított ártalmat­lannátétele eseteiben nyert terméket emberi fogyasztásra felhasznál, érté­kesít vagy forgalomba hoz ; 6. aki a beteg, valamint a beteg­ségre gyanús állatok használata vagy leölése tekintetében a 48., 49., 55., 57., 65. vagy 67. §-ban meghatá­rozott tilalmat megszegi vagy ki­j átssza ; 7. aki a 61., 64. vagy 73. §. ren­delkezései ellenére tejet emberi fo­gyasztásra felhasznál, értékesít vagy forgalomba hoz ; 8. aki a 49., 55. vagy 57. §. ren­delkezései ellenére gyógyítási kísér­letet vagy műtétet végez ; 9. aki a 49., 55. vagy 57. §. elle­nére hullát állatorvos felügyelete nél­kül felbont. 100. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat­száz pengőig terjedhető pénzbünte­téssel büntetendő az, aki a jelen tör­vénynek a 99. §-ban nem emlí­tett rendészeti szabályát, vagy a jelen törvény alapján kiadott rende­let ily szabályát megszegi vagy ki­játssza. Azt azonban, akinek a jelen §. első bekezdése alá eső cselekménye vagy mulasztása következtében emberre közvetlen veszély h áramlott, vagy állat keleti marhavészbe, lépfenébe, veszettségbe, takonykórba, ragadós száj- ós körömfájásba, szárvasmarhák ragadós tüdőlobjába, tenyészbéna­ságba vagy sertéspestisbe (sertés­vészbe) esett, két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz pengőig terjed­hető pénzbüntetéssel kell büntetni. 101, §. Azt, aki hús és hústermé­kek eladásával iparszerűleg foglal­kozik, ha a 98. §-ban meghatározott vétség, vagy a 99. §. 2—7. pontjai­ban meghatározott kihágás miatt, vagy a*z 50., 51., 68. és 71. §-ban meghatározott tilalom megszegése vagy kijátszása miatt két éven belül ismételten jogerősen elítélték, ipara folytatásától két évig terjedhető időre el lehet tiltani. Az ipar folytatásától eltiltás ha­tálya az eltiltást kimondó ítélet jog­erőre emelkedésekor áll be, az ítélet­ben megszabott tartama pedig azon a napon kezdődik, amelyen az elítélt a szabadság büntetést kitöltötte, illető­leg a pénzbüntetést lefizette, vagy a büntetés tekintetében kegyelemben részesült, vagy amikor a kiszabott büntetés elévült. 102. §. Elkobzás tárgya: 1. az országos határra megszabott forgalmi tilalom megszegésével vagy kijátszásával, valamint a kijelölt be­lépő állomások és helyek elkeiülésé­vel hajtott, szállított vagy csempé­szett állat; úgyszintén az említett tilalom megszegésével vagy kiját­szásával r valamint a kijelölt belépő állomások és helyek elkerülésével szállított vagy, csempészett állati nyerstermény vagy oly tárgy, mely állatbetegség elhurcolására alkalmas ; 2. a határszéli nyilvántartásba fenn­álló szabályok ellenére be nem jegy­zett állat; 3. a tudva hamis, hamisított vagy más állatra vonatkozó marhalevéllel vagy ily származási igazolvánnyal szerzett, hajtott, vagy szállított állat; úgyszintén a tudva hamis, namisí­tott, vagy más állati nyersterményre, illetőleg állatbetegség elhurcolására alkalmas tárgyra vonatkozó szarma­ta*

Next

/
Oldalképek
Tartalom