Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-387. Törvényjavaslat az állategészségügyről

387. szám. 83 közvágóhíd vagy ló köz vágó hely) használatáért, valamint a húsvizsgálatért díjakat szedhetnek. A községek (városok) részéről- a közvágóhíd vagy köz vágóhely (lóköz vágóhíd vagy lóközvágóhely) használatáért szedhető dijak évi összege a vágóhíd vagy vágóhely létesítésére fordított összeg kamatainak és tőketörlesztési részleteinek, valamint a vágóhíd vagy vágóhely üzemi költségeinek fedezésére évenkint szükséges összeget, a húsvizsgálatórt szedhető díjak évi összege pedig a húsvizsgálat ellátásával járó kiadások évi összegét lényegesen nem haladhatja meg. A községek (városok) részéről a közvágóhíd vagy köz vágóhely (lóköz vágóhíd vagy lóköz vágóhely) használatáért, valamint a hús vizsgálatáért szedhető díjak legmagasabb mértékét a földmívelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. 30. §. A vágóhidak és vágóhelyek helyének kiválasztása, a vágóhidak és vágó helyek berendezése és használata, az állatorvosi minősítéssel nem bíró húsvizsgálók képesítése, a fogyasztásra szánt állatok levágásánál követendő eljárás, ezeknek az állatoknak ós húsuknak vizsgálata ós a fogyasztásra alkalmatlan testrészekkel, valamint a fogyasztásra alkalmas vagy alkalmatlan hússal való elbánás iránt a földmívelésügyi miniszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértve intézkedik. Ugyancsak a földmívelésügyi miniszter intézkedik a húsvizsgálók alkalmazásának módja, nemkülönben a hús ipari feldolgozása, árusítása ós szállítása iránt is, és pedig az előbbi iránt a belügyminiszterrel, az utóbbiak iránt pedig a kereskedelemügyi és a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértve. A hús vizsgálat helyi vonatkozású kérdéseit a községek (városok) szabályrendeletben kötelesek szabályozni. Dögterek, gyepmesteri telepek, állati hulla? feldolgozó és állati hullaégető készülékek. 31. §. Azokat az állati hullákat vagy állati hullarészeket, amelyeknek természetes állapotban való felhasználását, értékesítését vagy. fórgalombahozatálát megengedni nem lehet, ártalmatlanná kell tenni. Az állati hullák és állati hullarészek felhasználásának, értékesítésének és forgalombahozatalának feltételeit és eseteit a jelen törvény korlátai között a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. Ugyancsak a földmívelésügyi miniszter állapítja meg az állati hullák és állati hullarészek ártalmatlanná tételének módjait ós a feldolgozás útján foganatosított ártalmatlannátótel eseteiben nyert termékek felhasználásának, értékesítésének és forgalombahozatalának feltóteleit is. Az ártalmatlannátétel költségeire vonatkozólag a V. fejezet B) részében foglalt szabályok az irányadók. 32. §. A községek és városok megfelelő nagyságú dögtérről, a törvényhatósági joggal felruházott városok pedig ezenfelül még gyepmesteri telep létesítéséről és üzemben tartásáról is kötelesek gondoskodni. A nagyobb állatállománnyal biró községeket és rendezett tanácsú városokat a közigazgatási bizottság meghallgatásával vagy javaslatára a földmívelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve kötelezheti gyepmesteri telep létesítésére ós üzemben tartására. Összeépített vagy szomszédos községek és rendezett tanácsú városok egymással közös gyepmesteri telepet létesíthetnek, de erre az előbbi bekezdésben említett eljárás szemelőtt tartásával a földmívelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve ezeket a községeket ós városokat kötelezheti is. A nagykülterületű községek ós városok a dögtértől, illetőleg gyep