Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.

Irományszámok - 1927-151. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1912. évi zárszámadásáról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszék arra vonatkozó jelentéséről

151. szám. 37 Az állami vasgyáraknál a termelés fokozása miatt 23.969.000 K. Közutaknál 3.561.000 K, ami onnan állott elő, hogy az ország különböző helyein a felhőszakadások, árvizek miatt megrongált utakat az érdekelt törvényhatóságok és községek a maguk erejéből nem tudták helyreállítani, rendkívüli segélyezésben kellett őket részesíteni. A nyugdíjaknál 2,894.000 K-val haladta meg a tényleges szükséglet az előirányzatot, aminek oka a bekövetkezett ujabb nyugdíjazások és ujabban engedélyezett kegyelmi ellátások. A posta, távirda és távbeszélőnél a 2,402.000 K. túlkiadást, a személyi járandóságok emelkedése és nagyobb ni értékű üzemi anyagok beszerzése okozta. A fogyasztási és italadóknál a túlkiadást képező 2,171.000 K. onnan származik, hogy egyes városok részére a fennálló törvényes rendelkezések szerint, nagyobb összegek voltak kiutalványozandók. Az állami erdőkre a kormány 1,398.000 K-val fordított többet az előirányzott összegnél, ami abban leli magyarázatát, hogy egyes erdő kerületekben a többízben megismétlődött szélvihar nagy mennyiségű szálfát döntött le, és azt, nehogy a kidöntött nagymennyiségű faanyag elromoljon haladéktalanul kikellett termelni. Az állami lótenyésztésnél a számadások 1,379.000 K túlkiadást tüntetnek fel, ami abból keletkezett, hogy a telivér fedezőanyagnál tapasztált hiányt kellett pótolni, A »Pénzügyi tárca különféle kiadásai« 1,242.000 K. túlkiadással zárultak, ami főképen az egyenes adóreformmal kapcsolatos kiadások folytán merült fel. A közbiztonsági és közrendészeti szolgálatnál 696.000 K, a dohányjövedóknél 693.000 K, a m. kir. csendőrségnél 571.000 X az állami elemi népiskoláknál 561.000 K, az állami nyomdánál 530.000 K, a bűntetéspénzek alapjánál 476.000 K. a kir. ügyészségeknél 429.000 K, az állami középiskoláknál 376.000 K, az országos büntető intézeteknél 358.000 K, a m. kir. postatakarékpénztárnál 348.000 K, a sójövedéknél 343.000 K, a pénzügyigazgatóságok, a fővárosi adófelügyelő, a központi díj- és illetékkiszabási hivatalnál 311.000 K, a földgáz, petróleum és káliumsó kutatásánál 29.500 K, a ménesbirtok gazdaságok, gödöllői koronauradalom 259.000 K, a sótermelésnél^ 252.000 K, az egészségügyi intézményeknél 239.000 K, a felekezeti középiskolák segélyezésénél 239.00 > K, a gazdasági munkás és cselédügyek ellátásánál 202X00 K. túlkiadás mutatkozik megállapíthatólag minden, egyes címnél teljesen indokoltan. ^ Rendkívüli kezelés átmeneti részében; A közösügyi kiadásoknál 20,885.000 K. előirányzat nélküli kiadás fordul elő, amit a bizonytalan külpolitikai helyzetből kifolyólag a közös hadsereg rendkívüli szükségletének fedezésére kieszközlendő hitel terhére igénybe vett előlegből a magyar szent korona országaira eső hányadrész, továbbá a boszniai és hercegovinai csapatok rendkívüli szükséglete idézett elő. Az állami előlegeknél mutatkozó előirányzat nélküli 11,496.000 K-át a kormány a vármegyei háztartási ós útalapok hiányainak ideiglenes fedezésére, tűzkárosult községek, árvízkárosult lakosok fel segélyezésére, vasútépítési, árvédelmi belvízrendezési ós vízszabályozási beruházásokra és szélvihar által okozott károk enyhítésére fordította. A honvédségi csapatoknál az előirányzat nélküli 3,528.000 K-át a legénység téli óvóruha ós nép felkelési szükségletek beszerzésére használta fel. A pénzügyi tárca különféle kiadásainál 2,072.000 K. előirányzat nélküli összegből az országos munkás betegsególyző és balesetbiztosító pénztárnak