Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.

Irományszámok - 1927-147. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez a Ceglédkörnyéki gazdasági vasút Cegléd-vezsenyi vonalának engedélyezése tárgyában

10 147, szám. távirda, távbeszélő és villamos jelzőberendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, valamint a 7 §-ban megjelölt tartalékalapnak az átvétel idejében fennálló vagyonát, ellenben az engedélyes vagy jogutódjai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon épíkezéseket, amelyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatal mázt attak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 21. §. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarbantartása telől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fenntartátik a nevezett miniszter részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyest a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valmint a közgyűléseken részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nerezett miniszter további elhatározásáig felfüggeszteni 22 §. A m kir. kereskedelemügyi minisztert megilleti a jog, hogy engedélyest a jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyest kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 200 pengőtől 20.000 pengőig terjedhető rendbüntetés vagy bírság kivetése által szoríthassa. A kivetett és a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által kitűzött záros határidő alatt az engedélyes által be nem fizetett rendbüntetés, illetve bírság a vasút bármely birtokából, vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási úton be fog hajtatni. Ha az engedélyokiraton, vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne; úgyszintén, ha a fenti 4. §-ban megállapított határidők az építési tervek benyújtása az építés befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatnának s e határidők megtartásának elmulasztása, a többször idézett vasútengedélyezósi szabály 11. § ának b) pontja értelmében különösen pedig politikai ós pénzügyi válságok által nem igazoltathatnék: a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kívül helyezheti s megszűntnek nyilváníthatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes az állam irányában bármi néven nevezendő címen kárpótlási igénnyel léphetne fel. Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kívül helyezése esetén a pálya építésének folytatása s illetőleg úgy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyes a pálya üzletét megszakítaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a m. kir. kereskedelemügyi minisztert illeti meg: önként értetődvén, hogy az ezen intézkedések következtében felmerü-