Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.

Irományszámok - 1927-147. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez a Ceglédkörnyéki gazdasági vasút Cegléd-vezsenyi vonalának engedélyezése tárgyában

8 147, szám. alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirda kerületi műszaki felügyelőség létesíti, amelynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirdakerületi műszaki felügyelőség területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirda kerületi műszaki felügyelőséghez, a szóbanforgó munkálatok eszközlése végett, a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új építés vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonit képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távbeszélő- és villamosberendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az Összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti, távbeszélő és villamos jelzőberendezések az 1888. évi XXXI. törvénycikk 11. §-ában körülírt következmények terhe alatt csakis vasútüzleti célokra és csakis a vasút közegei által állami és magántáviratok továbbítására pedig csak a m. kir. kereskedelemügyi minisztertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét ós ellenőrzését a vaspálya vonal területére illetékes posta- és távirdakerületi műszaki felügyelőség gyakorolja. Az e célból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk célszerűnek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes köteles a kivánt segédkezést és felvilágosításokat megadni. 17. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a m. kir. keremkedelemügyi miniszter egyoldalú megítélése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek s illetőleg amelyek a m. kir. kereskedelemügyi miniszter részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. 18. §. Az engedélyes köteles az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta főbb tételei szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség-számlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végóig a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez bemutatni. Köteles továbbá' az engedélyes a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű a felügyeleti hatóságok által kívánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 19. §. Engedélyes köteles jelen engedélyokirat keltétől számított három hó alatt részvénytársaságot alapítani. E részvénytársaság felhatalmaztatik, hogy a tényleges építési és üzletberendezési költség beszerzése céljából névre, vagy előmutatóra szóló címleteket az 1888. évi IV. törvénycikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett bocsásson ki, mely kibocsátásnak módozatait a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetórtőleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg megállapítandó