Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.
Irományszámok - 1927-81. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1927/28. évi állami költségvetésről
81. szám. 81 számítani lehet, jóllehet az adótermószetű bevételeknél már figyelembe vétetett az adócsökkentési törvényjavaslat várható hatása is. A költségvetés részléteit tekintve, a pénzügyi bizottság csak az alábbiakra kíván rámutatni. Helyesli a bizottság, hogy az 1927/28. évi előirányzatban az állami üzemeket terhelő államadóssági kiadások csak egyszer és pedig az állami üzemeknél irányoztattak elő s ezzel a költségvetés végösszegének felesleges duzzasztása mellőztetett. Örömmel állapította meg a bizottság, hogy a kincstárnak a Magyar Nemzeti Bankkal fennálló és az inflációból eredő függő adóssága az OsztrákMagyar Bank és a volt Állami jegyintézet felszámolása során javunkra jutott összegeknek, valamint főleg a váltópénz kibocsátásából származó pénzverési nyereségnek e függő adósság törlesztésére való felhasználása folytán jelentékenyen csökkent és az eredeti 1.980 milliárd papírkoronáról az 1927/28. költségvetési év kezdetére előreláthatólag 1.500 milliárd papírkoronára, azaz 120 millió P-re csökken; a Magyar Nemzeti Bankkal a postatakarékpénztár pénzkészleteinek nála való elhelyezése tekintetében az 1926 :XIV. t.-c. végrehajtása során kötött egyezmény alapján pedig a függő adósság után fizetendő kamat 1927. évi július l.-jétől kezdve 2 5%-ról 1%-ra mérsékel tetett. A jóvátételi szolgáltatások a Jóvátételi Bizottság által annak idején megállapított 20 éves programm kereteihez alkalmazkodnak és az 1927/28. költségvetési évre mintegy 5*8 millió P-t, azaz 5 millió aranykoronát tesznek ki. A személyi járandóságok szükségleténél folytatólag érvényesül a végrehajtott létszámapaszt ás ok és státusrendezések hatása, amely végleges eredményeit természetszerűleg csak évek után mutathatja. Az állami alkalmazottak létszáma a költségvetés mellékletét képeza létszámkimutatás szerint — jóllehet a dohánygyári munkások létszámát 697 fővel emelni kellett — további 494 fővel csäkkent a közigazgatásnál és 1.732 fővel az állami üzemeknél. A státusrendezés és a lótszámapasztás fokozatos érvényesülése következtében a személyi járandóságok százalékos aránya a költségvetés többi kiadásaihoz viszonyítva további örvendetes apadást mutat, noha a lakáspénzek emelkedése jelentékenyen befolyásolja az apadást. Az 1924/25. évi adatokkal szemben a személyi járandóságok az állami közigazgatásnál 362%-ról 336%-ra, az állami üzemeknél pedig, amelyeknél a dolog természeténél fogva nagyobbak a dologi kiadások, ez az arányszám 1924/25-től 1927/28-ig 29'0%-ról 26'9%-ra csökkent. Nagymérvű emelkedést mutatnak azonban a nyugellátások a már említett nyugdíj korlátozások megszüntetése, a nyugdíjasok lakáspénzének emelkedése és a létszámapaszt ás folytán nyugdíjazott alkalmazottak növekedő száma folytán. Ez az emelkedés az állami közigazgatásnál 10 millió P, az állami üzemeknél pedig 8*8 millió P. A költségvetés mellékletét képező létszámkimutatás adatai szerint az állami közigazgatás kiadásait terhelő nyugdíjasok, özvegyek' és árvák száma 1021 fővel, az állami üzemeket terhelőké pedig 1519 fővel emelkedett. Az önkormányzati alkalmazottak és nyugdíjasok járandóságaihoz adott hozzájárulások összege is nagymérvű emelkedést mutat, ami a nem állami tanszemélyzet automatikus előmenetelének, a lelkészi korpótlékok rendszeresítésének, a lelkészi nyugdíj segélyekre előirányzott hitel felemelésének, illetőleg a nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézete szükségleteinél az Képv. iromány. 1927—1932; III. kötet. 11
