Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

80. szám. 77 szerint a perorvoslati eljárás egyszerűsítésétől tartózkodni kell. A javaslat­nak a perorvoslati eljárás egyszerűsítéséről szóló rendelkezései két vezető gondolaton alapulnak. Az egyik a kétfokú perorvoslatnak lehető kiküszöbö­lése, a másik a kir. Kúria érdemleges felülvizsgálati működésének lehető kiterjesztése. Ebhezképest a javaslat a másodfokú ítélet ellen további per­orvoslat használatát szabályképen csak a Bp. 385. §-ának 1. a) és c) pont­jában megbatározott semmiségi okok alapján engedi meg; ezen az alapon is kizárja azonban akkor, ha a kir. ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletét helyben hagyta, vagy csupán enyhébb büntetés kiszabásával változtatta meg (74. §.). Felette aggodalmas lenne azonban a perorvoslatok oly mérvű korláto­zása, amely a kir. Kúriának jogegységet irányító befolyását a bűnügyek terén jóformán teljesen megszüntetné. Ezért a perorvoslatok használatának megszo­rítását nézetem szerint helyesen csak az egyesbíró által elintézett ügyekre lehet korlátozni. Az egyesbíró elé az egyszerűbb ügyek kerülnek, ennélfogva a korlátozás itt nem aggodalmas, gyakorlati jelentősége pedig igen nagy, mert az ügyek tömege egyesbíró elé kerül. Azokban az esetekben viszont, amikor az ügyek semmiségi panasz foly­tán a kir. Kúria ítélkezése alá kerülhetnek, a javaslat az anyagi igazság érvényre juttatása és újabb eljárás elrendelésének elkerülése végett kiterjeszti a legfelső bíróság hatáskörét addig a határig, amely a semmiségi panasz természetével még összeegyeztethető. E végből felhatalmazza a javaslat a kir. Kúriát, hogy a ténymegállapítást helyesbíthesse olyankor, ha az alsó­bíróság ténymegállapítása az iratok tartalmával ellentétben áll, vagy hely­telen ténybeli következtetéssel törtónt és a tényállás az iratok alapján he­lyesen megállapítható. A kir. járásbíróság előtti eljárásban fennálló per orvoslati rendszert a javas­lat nem érinti. Önként érthető azonban, hogy a 75. § rendelkezése abban az esetben is alkalmazást nyer, ha az ügyben elsőfokon a kir. járásbíróság ha­tároz. 'Egyszerűsítés a járásbíróság előtti eljárásban. (76—77. §.). A kir. járásbíróság előtti eljárásban ezidőszerint zavarokat okozó ügyész­ségi megbízotti intézményt a javaslat pénzügyi okokból .egyelőre kiküszö­böli és az ennek az intézménynek újabb működéséig szükséges rendelkezések megtételére az igazságügy minisztert hatalmazza fel (76. §.). À 77. §. a járásbírósági eljárás további egyszerűsítését szolgálja. Ez a §. a járásbíróságtól fellebbezett ügyek rendes elintézési módjául a tanács­ülést jelöli meg, eltérően a Bp. 550. §-ától, amelynek értelmében tanácsülés* ben csak kivételesen, csekély jelentőségű kérdésekben lehet dönteni. HARMADIK RÉSZ. Vegyes rendelkezések (78—84. §.)• A 78. §. a rögtönbíráskodás intézményét lényegileg az 1912:LXIIL t.-c. 12. §-ának szellemében, az 1920: XXXVIII. t.-c. 1. §-ának figyelembe­vételével, de a változott viszonyokhoz alkalmazkodva újra szabályozza. A Bp. 56. §-ában szabályozott kötelező védelem súlyos teherként nehe­zedik az ügyvédi karra, a köz védői intézmény fenntartását pedig az ország jelenlegi pénzügyi viszonyai nem engedik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom