Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.
Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről
80. szám. 71 belül elhelyezkedett hivatásos bűntetteseket lehet csupán szigorított dologházba utalni. A javaslat megrögzött bűntettesek ellen tehető büntető és biztonsági természetű intézkedést »szigorított dologház«-nak nevezi. A ne- e tehát hasonlít a közveszélyes munkakerülők részére az 1913: XXI. törvénycikkben létesített »dologház«-hoz. A hasonlóság azonban csupán a névben van meg s abban a gondolatban, ahonnan a név hasonlósága származik, nevezetesen, hogy a javaslat a megrögzött bűntettesekkel szemben sem mond le arról, hogy rendes és munkás emberekké nevelésüket megkísérelje. A joghatály kérdésénél a javaslatnak az az álláspontja, hogy szigorított dologházba csupán a hivatásos bűntettes lóvén utalható, indokolt, hogy az ily intézkedés s annak következménye ugyanoly tekintet alá essék, mint amilyet törvényeink a fegyházbüntetéshez fűznek. Az 53., 54 §~hoz. Ez a két §. a szigorított dologházi őrizet végrehajtásáról rendelkezik ; csupán két alapelvet kíván e tekintetben a javaslat a törvényben biztosítani, egyébként azonban a szigorított dologházak szervezetének és rendtartásának megállapítását az igazságügyminiszterre bízza. E két alapelv közül az egyik (53. §.) a szigorított dologházba utaltak őrzésére vonatkozik s e téren azt akarja biztosítani, hogy az ily elítéltek, addig is, amíg részükre külön intézetek nem állíttatnak, valamely országos büntető intézetben őriztessenek, amivel a javaslat ki akarja zárni azt, hogy ily célra valamely bírósági (törvényszéki vagy jársbírósági) vagy közigazgatási fogházul is szolgáló helyiségek használtassanak. Ezek a bírósági, vagy közigazgatási fogházak ugyanis már berendezésüknél fogva sem alkalmasak a rendszeres munkáltatással kapcsolatos s hosszú tartamú őrizet végrehajtására, de a legfontosabb, hogy a közveszélyes bűntetteseknek érintkezését a fogházak romlatlan elemeivel megakadályozni atig lehetne. A másik alapelv (54. § ) a munkáltatásra vonatkozik ; általános ugyanis a tapasztalat, hogy az ily elítélteket főleg a munkás és rendes élethez szoktatással lehet addigi közveszélyes élethivatásuktól eltéríteni. Ezért a javaslat az 54. §-ban foglalt rendelkezéssel rá akar mutatni arra, hogy ezt az alapelvet a részletes szabályozás terén figyelmen kívül hagyni nem szabad. Az 55. §-hoz. Ez a §. a szigorított dologház mellett felállított felügyelőhatóság szakszerűségének biztosítása végett megjelöli azt a kört, amelyből tagjait ki kell nevezni s működésének hivatásszerűsége érdekében korlátozza a kinevezhető tagok számát. A felügyelőhatóság főhivatása, hogy felügyeljen arra, hogy az intézet vezetősége s egyéb alkalmazottai a szabályokat az elítéltekkel szemben megtartsák, s hogy a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében az igazságügyminiszterhez előterjesztést tegyen. Az 56., 57. és 58. §-hoz. Ez a három §. a feltételes szabadságra bocsátás és visszaszállítás tekintetében állapít meg szabályokat.