Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.
Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről
66 80. szám. Az 1911. évi szerb Btk. javaslat 40. §-ában megengedi, hogy a bíróság a kiszabott büntetés kitöltése után teljeser határozatlan ideig a büntetőintézetben biztonsági őrizetben visszatartását rendelje el az oly szerb állampolgárnak, aki szándékos bűntett miatt legalább háromszor el vollt ítélve és újabb szándékos büntettet követ el, ha az elkövetett cselekmény és életmódja alapján feltehető, hogy bűntettek további elkövetésével nem fog felhagyni és e miatt a társadalomra veszélyes. A visszatartást a bíróság abban az ítéletben rendeli el, amelyben a legutóbbi bűntett felett ítél. öt év elteltével, ha feltehető, hogy az elítélt semmiféle újabb büntetendő cselekményt elkövetni nem fog, ha nem. évi próbaidőre feltételesen szabadon bocsátható. Az 1918. évi svéd Btk. javaslat. Harmadik rész. Biztonsági intézkedések. 4. §. fia az, aki legalább tizenkét évi fegyházbüntetést szenvedett, a fegyházban vagy büntetésének' kiállásától számított öt éven belül oly bűntettet követ el, amely miatt ismét fegyházbüntetésre, de nem életfogytiglanra, ítélik és ha a körülmények őt különösen veszélyesnek tüntetik fel, ebben az esetben a bíróság — miután kikérte a királytól megjelölt hatóság véleményét — elrendelheti, hogy az elítélt büntetés helyett internálótábárban helyeztessék el mindaddig!, amíg úgy látszik, hogy közveszélyessége tart, mégis legföllebb huszonöt évig és legalább annyi ideig, amennyi a most kiszabott büntetés ideje. Ha szabadonbocsátják, mielőtt az intézetben huszonöt évet kitöltött volna, különös felügyelet alá kell helyezni. Ha a felügyeleti idő alatt rossz magaviseletet tanúsít, a bíróság elrendelheti, hogy újból internáltassék mindaddig, amíg ott együttvéve huszonöt évet kitöltött. 5. §. Ha valaki a 4. §-ban említett internálásra elítéltetett és azután olyan bűntettet követ el, amelyért fegyházbüntetésre, de nem életfogytiglanra ítélik, a bíróság elrendelheti, hogy az elítélt büntetés helyett életének hátralevő részére az előbb említett módon internáltassék. A svájci 1919. évi Btk. javaslat. 2. Biztonsági rendszabályok. Szokásos bűntettesek őrizete. 40. cikk. 1. Ha az, akit vétség miatt szabadságvesztésbüntetésre ítélnek, már sok szabadságvesztésbüntetést állott ki és hajlamot árul el vétségek elkövetésére vagy kicsapougásra, vagy munkakerülésre, a bíró elrendelheti, hogy az ily elítéltet külön intézetben őrizzék. Az ily őrizet a szabadságvesztésbüntetés helyébe lép. 2. Az ily őrizetet kizárólag erre a célra szolgáló intézetben hajtják végre. Az őrzöttek intézeti ruhát viselnek és intézeti élelmezésben részesülnek. Látogatók fogadása és az őrzöttek levelezése csak szűk korlátok között van megengedve. 3. Az őrzött az intézet részéről kijelölt munkát köteles végezni. 4. Az örzöttet az éjszakai pihenés alatt magánelzárásban kell tartani. 5. Az őrzött a büntetés idejének leteltéig, de legalább is öt évig marad az intézetben. Ez idő eltelte után az illetékes hatóság három évi feltételes szabadságra bocsáthatja, ha feltehető, hogy az őrzés tovább nem szükséges; erre nézve az intézet tisztviselőit meg kell hallgatni. 6. Az illetékes hatóság a feltételes szabadságra bocsátottat pártfogó felügyelet alá helyezi és részére (határozott) utasításokat adhat (36. cikk 2. p.). Ha a feltételes szabadságra bocsátott három év alatt újabb bűncselekményt követ el 1 , ha a részére adott utasításokat a pártfogó felügyeletet gyakorló hatóságnak határozott intelme dacára megszegi, vagy ha a pártfogó felügyelete alóli makacsul kivonja magát, az illetékes hatóság az intézetbe visszaszállíttathatja. 7. Ha a feltételes szabadságra bocsátott három évig kifogástalanul viseli magát, szabadulása véglegessé válik. 8. Ha az őrizetet a büntetés elévülése előtt nem lehet végrehajtani, végrehajtásának többé nem lehet helye. Ha az elítéllés óta tíz évnél hosszabb idő telt el, az illetékes hatóság dönt a felőli hogy a büntetést vagy az őrizetet kell-e végrehajtani. Az 1921. évi olasz Btk. javaslat. IV. Fejezet. Szokásos bűntettesek. 27. §. Különböző időben és egymástól függetlenül elkövetett két vagy több oly bűntett szerzőjét vagy részesét, amely az elkülönítés alá esik és az ily bűntettbe visszaesőt, szokásos bűntetté kell nyilvánítani, ha az elkövetett bűntett természete és egyes körülményei vagy az indító okok vagy.a személyes körülmények vagy a megfigyelt életmód bűntettre irányuló állandó hajlamot árulnak el. 28. §. A szokásos bűntettessel szemben az elkövetett bűntettre megállapított pénzbüntetésen felül az egysizerü elkülönítés viszonylag határozatlan időre oly időtartamban nyer alkalmazást, amely nem lehet rövidebb a legsúlyosabb bűntettre megállapított jogkövetkezmény legmagasabb határánál és semmiesetre sem lehet rövidebb hat évnél és nem lehet hosszabb húsz évnél. 29. §, Az oly szokásos bűntettessel szemben, aki oly bűntettekbe, amelyekre az egyszerű elkülönítés van megállapítva, legalább háromszor, vagy oly bűntettekbe, amelyek szigorított elkülönítés alá esnek, legalább kétszer esik vissza, az elkövetett bűntettre megállapított pénzbüntetésen felül a szigorított elkülönítés teljesen határozatlan időtartamra nyer alkalmazást, amelynek legrövidebb tartama nem lehet kisebb a legsúlyosabb bűntettre megállapított jogkövetkezmény legmagasabb határánál és semmiesetre sem lehet kisebb tizenöt évnél. 30. §. A feltételes szabadonbocsátásra vonatkozó rendelkezéseket a 28 és 29. §. esetében is alkalmazni kell; a bíróság azonban hozzáfűzheti hat hónaptól két évig terjedhető időre valamely községből kitiltásnak (l'esilio locale) vagy a helyhezkötésneki (confino) kényszerét. 31. §. A szokásos bűntettessel szemben hivatalból kell eljárni, ha a feltételes szabadonbocsátás tartama alatt magánindítványra üldözhető bűntettet követ el.
