Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.
Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről
54 80. szám. hivatalbalépésem ntán elméleti és gyakorlati szakférfiak bevonásával átvizsgáltam és minden rendelkezését beható megfontolás tárgyává tettem. E megfontolásban vezérlő elvül szolgált, hogy csak ama rendelkezések fenntartása indokolt, amelyek a jogrend biztosítása végett nélkülözhetetleneknek mutatkoznak és amelyek részint arra vannak hivatva, hogy kitöltsék büntetőjogunknak azokat a hézagait, amelyek hazánk megváltozott helyzete következtében állottak elő, részint pedig az a céljuk, hogy pótolják és javítsák anyagi és eljárási jogunknak azokat a fogyatkozásait, amelyekre az élet és az igazságszolgáltatás gyakorlati tapasztalatai rámutattak és amelyek helyességét és szükségességét nemcsak más államok törvényalkotásai, hanem a jogtudomány megállapításai is igazolják. E megfontolások alapján készült a 470. számú törvényjavaslat, amelyet 1924. évi május hó 24. napján terjesztettem a nemzetgyűlés elé. Ennek a javaslatnak első 65 §-át a nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága már letárgyalta akkor, mikor a javaslat a házszabálymódosítás tárgyalásának megkezdése előtt visszavonatott. A javaslatot, mint 592. számú törvényjavaslatot, 1925. évi január hó 19. napján újból a nemzetgyűlés elé terjesztettem, figyelembe véve azokat a módosításokat is, amelyeket a 470. számú törvényjavaslat szövegén a nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága végzett. A javaslatnak újból előterjesztését változatlanul szükségesnek tartom. A javaslatból kihagytam a sajtóra vonatkozó anyagi jogi és eljárási rendelkezéseket, abból az indokból, hogy a sajtó szabályozása tárgyában külön törvényjavaslatot kívánok az országgyűlés elé terjeszteni. Egyébként ez a javaslat az 592. számú törvényjavaslattól mindössze annyiban tér el, hogy a büntetőjogi értékhatárokat, valamint a pénzbüntetés összegét, — a büntetőtörvényekben meghatározott keretekkel összhangban — pengőértékben állapítja meg. A javaslat három részből áll, melyek közül az első (1 — 60. §.) anyagi jogi, a második (61—i-77..4$.) eljárási természetű, végül a harmadik (78—84. §.) vegyes rendelkezéseket tartalmaz. A bűntettekről és vétségekről szóló 1878 : V. törvénycikk (Btk.) általános részének rendelkezései tekintetében a javaslat a mellékbüntetések rendszerének kiépítésére törekszik. E tekintetben a javaslat oly rendelkezéseket vett fel, amelyek alkalmasak arra, hogy a politikai jogok felfüggesztéséből és a foglalkozás gyakorlatától eltiltásból álló mellékbüntetést hatályosabbá tegyék (3-7. §.). A Btk. különös része tekintetében pedig a javaslat felöleli mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a közelmúlt idők tanulságai szerint a jogrendnek bármely oldalról jövő támadással szemben megszilárdítására (8—11. §.), a vallás ellen irányuló bűncselekményeknek hatályosabb megtorlására (12—13. §.), valamint az egyesek erkölcsi és anyagi javainak (14 — 41. §.) s a közrend épségének (42. §.) biztosítására alkalmasnak mutatkoznak. A célt a javaslat e részben a fennálló törvényes rendelkezések hézagainak betöltése, a vakmerő törvénysértés vagy erkölcsi elvetemültség szigorúbb megtorlására módot nyújtó minősített esetek kiemelése, főképen pedig a visszaeső bűnösöknek a vagyon elleni bűncselekmények egész körén belül súlyosabb megbüntetése által látta elérhetőnek. (Első rész. I. fejezet). Az utóbbi rendelkezéseket egészítik ki az Első Rész II. fejezetében a megrögzött bűntettesekre vonatkozó 47—58. §-ok. Az anyagi jogi természetű rendelkezéseket a becsületvédő külön bíróságra vonatkozó szabályok (59—60. §.)
