Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

80. szám. 47 12. az 1—11. pontokban felsorolt valamely bűncselekményre vonatkozóan elkövetett bűnpártolás ; amennyiben a cselekményre a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztésbüntetést állapít meg. 63. §. A kir. törvényszéknél egyesbíróságként eljáró ítélő bírákat a kir. törvényszék elnöke vagy helyettese jelöli ki. Abban a kérdésben, hogy valamely ügyben az eljárás ^a kir. törvényszéknek egyesbírája vagy tanácsa elé tartozik-e, a kir. törvényszék tanácsának határozata az egyesbíróra kötelező. Az egyesbírónak vagy a törvényszék tanácsának ily kérdésben hozott határozata ellen külön perorvoslatnak nincs helye. Az eljárás érvényét nem érinti az, ha a törvényszék háromtagú tanácsa jár el oly ügyben, amelynek elintézését a jelen törvény egyesbíró elé utalja. 6a. §. Ha a kir. ítélőtábla vagy a kir. Kúria új eljárást rendel el, az új eljárást a kir. törvényszék tanácsára bízhatja oly ügyben is, amelyben elsőfokon egyesbíró járt el. [Jjrafelvétel esetében az eljárás a kir. törvényszék háromtagú tanácsa elé tartozik abban az esetben is, ha az alapperben egyesbíró járt el. II. Az eljárás egyszerűsítése a nyomozás és a vizsgálat szakában. 65. §. A rendőri hatóságnak bűnügyi nyomozással megbízott tagjait a kir. törvényszék székhelyén oly módon kell elhelyezni, hogy a kir. ügyészség a nyomozás menetét lehetőleg szóbeli utasítással irányíthassa s a nyomozási cselekmények és a, nyomozó hatóságok elj arasa tekintetében a Bp. 84. §-a értelmében a kir. ügyészséget illető ellenőrző tevékenységet a kir. törvényszék székhelyén írásbeli érintkezés nélkül is .közvetlenül gyakorolhassa. A rendőri hatóság köteles az általa külön felhívás nélkül hivatalból folyamatba tett nyomozásról a kir. ügyészséget haladéktalanul, még pedig ha a kir. ügyészség székhelyéi jár el, negyvennyolc óra alatt, egyébként pedig legkésőbb nyolc nap alatt értesíteni és a nyomozás további menetének irányítására annak rendelkezését kikérni. Bűntett esetében, ha a nyomozás sikere érdekében föltétlenül szükségesnek mutatkozik, a rendőri hatóság a kir. ügyészség felhatalmazásával a terheltnek a vizsgálóbíró elé állítását a Bp. 145. §-ának 4. bekezdésében megállapított negyvennyolc órán túl legfeljebb még nyolc napig elhalaszthatja. A kir. ügyészség a nyomozást maga is teljesítheti ós — kivéve a Bp. 171. és 172. §-ában meghatározott nyomozó cselekményeket — egyes nyomozó cselekményeknek teljesítése végett bármely kir. törvényszék vizsgálóbíráját, a kir. törvényszék székhelyén kívül levő kir. járásbíróságot vagy bármely kir. ügyészséget megkereshet. A kir. ügyészségnek a nyomozás teljesítése körében tett intézkedése ellen a vádtanácshoz előterjesztésnek (Bp. 52. §. utolsó bekezdése) van helye. 66. §. A bíróság által elrendelt vagy fentartott előzetes letartóztatás rendszerint csak a nyomozás befejezéséig és legfeljebb két hónapig tarthat; mindazonáltal a vádtanács azt a kir. ügyészségnek indokolt előterjesztésére — ha szükséges, a felek meghallgatása után — további egy hónappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás ismételhető, de mindig tüzetesen indokolni kell. Az előzetes letartóztatás vagy a vizsgálati fogság elrendelése vagy meghosszabbítása felől hozott végzés ellen bejelentett felfolyamodás indokolását a bejelentéskor vagy ettől számított három nap alatt lehet a kihirdetést teljesítő bíróságnál előterjeszteni. A kir. ítélőtábla köteles az előzetes letartóztatás vagy a vizsgálati fogság elrendelése vagy meghosszabbítása