Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

80. cselekményeket fiatal korban vagy gyermekkorban követte el. 49. §. A bíróság a kir. ügyészség indítványára a szigorított dologházba utalást a jelen törvény 47. §-ában meghatározott feltételek fenforgása esetében ítélettel utólag is kimond­hatja oly elítélt ellen, aki szabadság­vesztésbüntetését tölti. 50. §. A szigorított dologházba utalt által akár az ítélet hozása előtt, akár utóbb elkövetett bűntett vagy vétség miatt minden esetben az a bíróság jár el, amelyik őt szigorított dologházba utalta. 51. §. A szigorított dologházi őrizet nem tarthat rövidebb ideig, mint a kiszabott szabadságvesztésbüntetés ; ha pedig ez a büntetés három évnél rö­videbb, a dologházi őrizet legalább három évig tart. 52. §. A szigorított dologházba utalás és végrehajtása az elítéltre ugyanazon jogkövetkezményekkel jár, amelyeket a törvény a fegyházbün­tetéshez fűz. 53. §• Szigorított dologházul addig, amíg megfelelő külön intézetek fel nem állíttatnak, az igazságügymi­niszter valamely országos büntető in­tézetet vagy ily intézetben elkülöní­tett részt jelöl ki. 5á. §. A szigorított - dologházba utáltakat munkás és rendes életmód­hoz kell szoktatni ; őket munkával oly módon kell foglalkoztatni, hogy valamely foglalkozást annyira elsajá­títsanak, hogy szabadságuk vissza­nyerése után abból megélhessenek. Egyebekben a szigorított dolog­házak szervezetét és rendtartását az igazságügy miniszter rendelettel sza­bályozza. 55. §, Minden szigorított dologház mellett külön félügyelőhatóságot kell felállítani. A felügyelőhatóság tagjait a kir. bíróság, a kir. ügyészség és a rendőri hatóság tagjai közül, valamint a szi­gorított dologház és más büntetőin­tézetek vezetői és egyéb alkalmas szám 45 egyének közül az igazságügy miniszter nevezi ki. A tagok száma ötnél ke­vesebb és tíznél több nem lehet. A felügyelőhatóság szervezetét és eljárását egyebekben az igazságügy­miniszter rendelettel szabályozza. 56. §. Az igazságügyminiszter az elítéltet a szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamának (51. §.) eltelté­vel a felügyelőhatóság meghallgatása után feltételesen szabadságra bocsátja, ha az elítéltnek az intézetben tanú­sított magaviseletéből és a munkában kifejtett szorgalmából alaposan lehet arra következtetni, hogy szabadon­bocsátása esetében a jogrendet és a közbiztonságot újból veszélyeztetni nem fogja s munkás ós rendes élet­módot fog folytatni. Az igazságügy miniszter a feltéte­lesen szabadságra bocsátott részére külön utasításokat adhat. 57. §. A feltételes szabadságra bo­csátás ' tartama öt év. Ha a feltételes szabadságra bocsá­tott ez alatt az idő alatt munkás és rendes életmódot folytat, a szaba^ donbocsátás véglegessé válik ; ha ellenben erkölcstelen, iszákos vagy munkakerülő életmódDt folytat vagy a felügyeleti szabályokat más módon súlyosan megszegi, az a bíróság, amelyik őt szigorított dologházba utalta, e tények megállapítása után elrendelheti visszaszállítását a szigo­rított dologházba. Az ily módon visszaszállított a szigorított dologházba visszaszállítás elrendelésétől számított öt év eltelte előtt feltételes szabadságra újból nem bocsátható. 58 §. Ha a feltételes szabadságra bocsátott a feltételes szabadság ideje alatt büntettet vagy vétséget követ el, emiatt az eljárás annak a bíró­ságnak a hatáskörébe és illetékessége alá tartozik, amelyik az elítéltet szi­gorított dologházba utalta. Ily esetekben a bíróság minde­nekelőtt azt mérlegeli, hogy a szi­gorított dologházba utalásnak a jelen

Next

/
Oldalképek
Tartalom