Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.
Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről
80. cselekményeket fiatal korban vagy gyermekkorban követte el. 49. §. A bíróság a kir. ügyészség indítványára a szigorított dologházba utalást a jelen törvény 47. §-ában meghatározott feltételek fenforgása esetében ítélettel utólag is kimondhatja oly elítélt ellen, aki szabadságvesztésbüntetését tölti. 50. §. A szigorított dologházba utalt által akár az ítélet hozása előtt, akár utóbb elkövetett bűntett vagy vétség miatt minden esetben az a bíróság jár el, amelyik őt szigorított dologházba utalta. 51. §. A szigorított dologházi őrizet nem tarthat rövidebb ideig, mint a kiszabott szabadságvesztésbüntetés ; ha pedig ez a büntetés három évnél rövidebb, a dologházi őrizet legalább három évig tart. 52. §. A szigorított dologházba utalás és végrehajtása az elítéltre ugyanazon jogkövetkezményekkel jár, amelyeket a törvény a fegyházbüntetéshez fűz. 53. §• Szigorított dologházul addig, amíg megfelelő külön intézetek fel nem állíttatnak, az igazságügyminiszter valamely országos büntető intézetet vagy ily intézetben elkülönített részt jelöl ki. 5á. §. A szigorított - dologházba utáltakat munkás és rendes életmódhoz kell szoktatni ; őket munkával oly módon kell foglalkoztatni, hogy valamely foglalkozást annyira elsajátítsanak, hogy szabadságuk visszanyerése után abból megélhessenek. Egyebekben a szigorított dologházak szervezetét és rendtartását az igazságügy miniszter rendelettel szabályozza. 55. §, Minden szigorított dologház mellett külön félügyelőhatóságot kell felállítani. A felügyelőhatóság tagjait a kir. bíróság, a kir. ügyészség és a rendőri hatóság tagjai közül, valamint a szigorított dologház és más büntetőintézetek vezetői és egyéb alkalmas szám 45 egyének közül az igazságügy miniszter nevezi ki. A tagok száma ötnél kevesebb és tíznél több nem lehet. A felügyelőhatóság szervezetét és eljárását egyebekben az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza. 56. §. Az igazságügyminiszter az elítéltet a szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamának (51. §.) elteltével a felügyelőhatóság meghallgatása után feltételesen szabadságra bocsátja, ha az elítéltnek az intézetben tanúsított magaviseletéből és a munkában kifejtett szorgalmából alaposan lehet arra következtetni, hogy szabadonbocsátása esetében a jogrendet és a közbiztonságot újból veszélyeztetni nem fogja s munkás ós rendes életmódot fog folytatni. Az igazságügy miniszter a feltételesen szabadságra bocsátott részére külön utasításokat adhat. 57. §. A feltételes szabadságra bocsátás ' tartama öt év. Ha a feltételes szabadságra bocsátott ez alatt az idő alatt munkás és rendes életmódot folytat, a szaba^ donbocsátás véglegessé válik ; ha ellenben erkölcstelen, iszákos vagy munkakerülő életmódDt folytat vagy a felügyeleti szabályokat más módon súlyosan megszegi, az a bíróság, amelyik őt szigorított dologházba utalta, e tények megállapítása után elrendelheti visszaszállítását a szigorított dologházba. Az ily módon visszaszállított a szigorított dologházba visszaszállítás elrendelésétől számított öt év eltelte előtt feltételes szabadságra újból nem bocsátható. 58 §. Ha a feltételes szabadságra bocsátott a feltételes szabadság ideje alatt büntettet vagy vétséget követ el, emiatt az eljárás annak a bíróságnak a hatáskörébe és illetékessége alá tartozik, amelyik az elítéltet szigorított dologházba utalta. Ily esetekben a bíróság mindenekelőtt azt mérlegeli, hogy a szigorított dologházba utalásnak a jelen