Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.
Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról
79. szám. 19 Romániában a mezőgazdasági hitelről szóló 1892. május 29. —június 10. törvény egyetlen pénzintézetet jogosított fel ingó jelzálogkölcsönök nyújtására. Egy-egy kölcsön összege 1.000 leunál, a kölcsönkamat pedig 10°/o-nál nagyobb nem lehet. Három—hat és kilenc hónapos hitelt lehet nyújtani mezőgazdasági terményekre, mezőgazdasági élő és holt felszerelésre. Ugyané tárgyak három évre is leköthetők, ha a kölcsönt az illető tárgyak vételárának fedezése végett nyújtották. A kölcsönszerződést a községi elöljáróság hitelesíti. A zálogjog nyilvánkönyvi feljegyzése nem szükséges. Az adós a zálogtárgy birtokában marad; ha azt elidegeníti, hitelezési csalást követ el. A zálogtárgy becslésével és felügyeletével a végrehajtókat is meg lehet bízni. Ha a követelést lejártakor ki nem egyenlítik, bíróságon kívül lehet kielégítést szerezni. Svédországban a gabona-zálogkölcsönökről szóló 1924. június 20. törvény értelmében átadás nélkül is zálogkölcsön biztosítékául szolgálhatnak a következő termények, ú. m. rozs, búza, árpa, zab, borsó, bab ós bükköny. Csak olyan terményre lehet kölcsönt adni, amelyet az adós maga termelt és maga tart birtokában. A zálogul szolgáló terményt más terményektől elkülönítve kell őrizni. Az elzálogosított terményt a záloggal biztosított kölcsön kifizetése előtt újabb zálogjoggal terhelni nem lehet. A zálogkölcsönről adósságlevelet állítanak ki. A kötelezvény kiállítása előtt a törvényben erre meghatalmazottak közül (bíró, községi meghatalmazott, szövetkezeti képviselő stb.) két személy helyszíni szemlét tart, amelynek során meggyőződnek a termény meglétéről és biztonságáról, a kölcsönkérelmet a gabona raktárban kifüggesztik s aztán úgy a szemle eredményéről, minta kifüggesztésről bizonyítványt állítanak ki, amelyben azt is tanúsítják, hogy tudomásuk szerint a lekötni kívánt termény az adósnak saját termeléséből származik és nincs terhelve korábbi zálogjoggal. E bizonyítvány kiállításától tizennégy nap alatt •— jogvesztés terhével — kérni kell a zálogkölcsön bejegyzését a bírósági személy által vezetett lajstromba. A zálogjog akkor keletkezik, amikor a kölcsönről kiállított adósságlevelet a hitelező kézhez veszi vagy ha ez csak a zálogjog lajstromozása után történnék, akkor a lajstromozás időpontjában. Az elzálogosítás hatálya a bejegyzést követő hatvan nap után következő legközelebbi szeptember 1-én jár le. A bejegyzett zálogjogra, amennyiben a törvény másként nem intézkedik, az ingózálogra vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók. Az adós a birtokában maradt zálogot nem használhatja. A zálogtárgy elidegenítését a törvény nem tiltja ugyan, de az adós a zálogot a kötelezvényben megjelölt helyről el nem szállíthatja és azt úgy ő, mint a zálog őrzésével megbízott személyek kötelesek jól gondozni. A hitelező a zálog meglétét ellenőrizheti. A zálogtárgyból való kielégítés rendszerint bírói közbenjárás nélkül végrehajtási eljárás során történik. A záloggal elkövetett bűncselekmények hivatalból üldöztetnek. A gabonazálogkölcsönök sorsa biztosítva látszik Svédországban annálfogva, hogy ott a hitelt nyújtó pénzintézeteket az ilyén kölcsönök nyomán támadható minden kárral szemben a stockholmi »Fylgia« nevű biztosító társaság viszontbiztosítással védi. A »Fylgia« közsógenkint megbízottakat tart a zálog ellenőrzésére. A viszontbiztosítás ellenében a zálogtulajdonos köteles a > Fylgia«-nak átengedni a zálogtárgyban tűz vagy betörés által keletkező károkért járó kártérítési igényeit. A kártérítési összegből természetesen visszajár a gazdának az az összeg, amely a »Fylgia« viszontbiztosítási kötelezettségének teljesítésén felül megmarad.
