Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.
Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról
79. szám. 17 a kalászban levő és a levágott gabona, száraz takarmány, száraz főzelék és szárított gyümölcs, állati vagy növényi textilanyagok, olajos magvak (beszedés előtt is), bor és egyéb szeszesitalok, selyemgubók, kitermelt fa, sajt, méz és viasz, növényi olaj és tengeri só. Ez intézménynek a bortermelők között azonnal nagy sikere volt. Más gazdák azonban alig vették igénybe, mert a törvényes garanciákat túlságosan szigorúaknak és a zálogtárgyak körét szűknek tartották. Ezek az okok az 1898. évi törvény módosítására vezettek. A módosító 1906. évi április 30-iki törvény szerint nyilvánkönyvi feljegyzéssel zálogtárgy lehet a mezőgazdának minden saját termelésű árucikke, ideértve az állatokat és a tengeri sót is, kivéve ha ez ingóságok a tulajdonos különös rendelkezése folytán a Code civil 524. §-a értelmében ingatlan tartozékainak tekintendők. A francia kamara előtt most ujabb törvényjavaslat fekszik, amely az utóbb említett kivételt megszüntetné és az ingó jelzálogjogot alkalmazhatóvá tenné a mezőgazda termékeinek befogadására szánt tartályokra, valamint általában a mezőgazdasági termeléshez használt minden felszerelési tárgyra, még ha nem a mezőgazda termelésének eredményei is. Úgy az 1906. évi törvény, mint az említett legújabb törvényjavaslat szerint is, a zálogtárgyaknak nem kell a termelő gazda őrizetében maradniok, hanem azokat szövetkezeti raktárban vagy a felek megegyezése szerint valamely harmadik személynél is lehet őriztetni. A zálogtárgy tulajdonosa és őrzője feltótlen felelősséggel tartoznak a hitelezőnek a zálogtárgyért. Ha a gazdálkodó az üzemnek nem tulajdonosa vagy haszonélvezője, a zálogszerződésről a bíróság útján értesíteni tartozik a tulajdonost vagy haszonélvezőt. Utóbbiak nyolc nap alatt tiltakozhatnak a zálogszerződés ellen. Nem szükséges a tulajdonos értesítése akkor, ha a záloghitelező nem kívánja és a zálogtárgy a gazdaságban marad, ilyenkor azonban a bérbeadó törvényes zálogjoga épségben marad. A bórbeadó lemondhat a zálogjogról úgy, hogy a warrantot aláírja. Warrant létesíthető különleges alakiságok nélkül is, de harmadik jóhiszemű személyekkel szemben csak a kiállításától tizenöt nap alatt bejegyzett zálogszerződés részesül törvényes védelemben. Ingó tárgy zálogjogát a találati hely fekvése szerint illetékes bíróság vezeti külön jegyzékbe és ez állítja ki a warrantot, amelyet az adós aláírásával lát el. A warranton fel kell jegyezni, hogy a haszonbérbeadó értesítése megtörtént, továbbá, hogy a zálogtárgy biztosítva van-e s ki a biztosító. Biztosítás esetében a zálogjegy birtokosának a biztosítási összegre ugyanaz a joga, mint a zálogtárgyra. A bíróságnál vezetett zálogjegyzékről csak az adós felhatalmazásával lehet kivonatot adni; a kivonat csak az öt évnél nem régibb állapotról szól. A zálogjegy bejegyzésének hatálya öt évig tart, kifejezett meghosszabítás hiányában öt év elteltével a zálogjog törlendő. Az adós a kölcsön kifizetése előtt és a hitelező közbejötte nélkül el is .adhatja a zálogtárgyat, de az átadás nem történhetik meg a hitelező kielégítése előtt. — Az adós a kölcsön lejárata előtt is fizethet; ilyenkor a fizetés napjától számítva nem több mint tíz napi kamat jár kártalanítási díjként. A hitelintézetek az általuk kívánt forgatmányokkal ellátott zálogjegyet leszámítolhatják. A zálogjegyet egyszeri forgatmánnyal lehet átruházni. A forgatók egyetemleg felelősek a forgatmányosnak. Leszámítolás esetében a zálogjegy leszámítolója nyolc nap alatt ajánlott levélben értesíteni tartozik a zálogjegyzéket vezető bíróságot. Az értesítés alól az adós felmentést adhat, de ha felmentést adott, lejárat előtt nem fizethet. A zálogjegy birtokosa a fizetés hiányáról értesíti előzőjét: ha az értesítést követő öt nap alatt fizetés nem történik, a zálogjegybirtokos a lejárattól számított tizenöt napon belül köteles követelését a bírónak bejeKépv. iromány. 1927—1932. III. kötet. • d
