Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról

79. szám. 5 tózkodni, ami a záloghitelező kielégí­tési jogát veszélyeztetné vagy csor­bítaná. 28. §. Az elzálogosító a zálog­tárggyal az ingójelzálogjog fennállása alatt csak a záloghitelező sérelme nélkül rendelkezhetik. Ehhez képest a törvény korlátai között (1. 22. és 24. £.) a zálogtárgy gyümölcseit szedheti és egyéb hasznait is élvezheti ; de a záloghitelező bele­egyezése nélkül a zálogtárgyat csak az ingójelzálogjoggal terhelten ide­genítheti el és állandó elhelyezésé­nek helyét és módját sem változtat­hatja meg. Ha azonban a zálogtárgy­nak a zálogszerződésben megállapí­tott becsértékét, vagy az ingójel­zálogjoggal biztosított követelés ösz­szegét járulékaival együtt a zálog­hitelező részére bírói letétbe helyezi vagy megfizeti, a zálogtárggyal szabadon rendelkezhetik. Ha az ingójelzálogjognak felsze­relés vagy más dologösszesség a tárgya, az elzálogosító, amennyiben a rendes gazdálkodás megköveteli, a dologösszességhez tartozó egyes dol­gokat a záloghitelező megkérdezése és beleegyezése nélkül is elidegenít­heti, s általában mindazt megteheti, sőt köteles is megtenni, amit a ren­des gazdálkodás megkíván. 29. §. Kisajátítás esetében és álta­ban oly esetben, ha az elpusztult, el­veszett vagy megrongálódott zálog­tárgyért megtérítés jár, a megtérí­tés követelése lép a veszendőbe ment zálogérték helyébe. 30. §. Ha a zálogtárgyat olyan romlás vagy értékcsökkenés fenye­geti, amely a záloghitelező követe­lésének biztonságát veszélyezteti, az ingójelzálogos hitelező megfelelő ha­táridő kitűzésével felhívhatja a tulaj­donost, hogy gondoskodjék a veszély elhárításáról, vagy adjon a veszé­lyeztetés mértékének megfelelő más dologi biztosítókot. Ha a tulajdonos a felhívásnak a megszabott határidő alatt nem tesz eleget, a hitelező a zálogtárgy tulaj­donosa ellen a még nem esedékes jelzálogos követelésére nézve is ki­elégítési jogát érvényesítheti, hacsak a tulajdonos a veszélyt utóbb a meg­szabott módok egyikén el nem hárí­totta. Ha a hitelező kielégítési jogát ekként érvényesíteni kívánja, ennek elhárítása végett a tulajdonosnak a még nem esedékes jelzálogos köve­telést szintén joga van kielégíteni. Nem kamatozó követelést az esedé­kesség előtt oly összeg lefizetésével kell kielégíteni, amely a fizetés nap­jától az esedékesség napjáig járó törvényes kamataival együtt meg­felel a követelés összegének. 31. §. Ha a tulajdonos vagy har­madik személy a zálogtárgyat ron­gálja vagy általában olyasmit tesz, ami a jelzálogi fedezetet veszélyez­tető mértékben a zálogtárgy romlá­sát idézhetné elő, a jelzálogos hite­lező a veszélyeztető cselekmény bírói eltiltását is kórheti. A bíróság a jelzálogos hitelező kérelmére a veszély elhárítására szükséges intézkedéseket is elrendel­heti, különösen a szükséghez képest zárlatot rendelhet el, ha a jelzálogi fedezetet veszélyeztető cselekményt a tulajdonos maga viszi végbe, vagy ha a tulajdonos harmadik személy­nek ily cselekménye ellen vagy va­lamely egyébként fenyegető kárral szemben a szükséges intézkedéseket meg nem teszi. A biztonsági intézkedést mellőzni kell, vagy meg kell szüntetni, ha a hitelező követelésének fedezetére megfelelő dologi biztosítókot kap. 32. §. Az ingójelzálogi fedezet biz­tonságának megerősítése végett a fe­lek írásban egyéb intézkedésekben is megállapodhatnak. Különösen megállapodhatnak abban is, hogy: a zálogtárgy elzálogosítá­sát a zálogtárgyon, amennyiben arra alkalmas, szembetűnően fel kell tün­tetni; a zálogtárgy elidegenítése a hitelező beleegyezése nélkül egyálta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom