Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-84. A képviselőház igazságügyi, közlekedésügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottságának együttes jelentése a "belvízi hajók lajstromozásáról és az azokra vonatkozó egyes jogviszonyokról" szóló 18. számú törvényjavaslat tárgyában

84. szám. 95 18. §. A lajstromba be nem jegyzett belvízi hajóra vonatkozó végrehajtás az ingókra vonatkozó végrehajtási eljárás általános szabályai szerint történik. A végrehajtást foganatosító bíróság a lajstromba be nem jegyzett belvízi hajóra foganatosított végrehajtásról értesíteni köteles a lajstromozó hatóságot is, amely erről jegyzéket vezet. Ha valamely hajóra annak lajstromozása előtt végrehajtást foganatosítottak, a lajstromozással egyidejűen a végrehajtási zálogjogot hivatalból kell bekebelezni és a végrehajtást ennek a törvénynek szabályai szerint kell folytatni. 19. §. Árverés esetében saját hajtóerővel nem bíró hajóknál és pedig fahajóknál a lajstromozott teherbírás minden tonnája után számított 60 pengő, vashajóknál 120 pengő, továbbá géperejű hajóknál a haj tógép minden lóereje után és pedig vontató vagy áruszállító csavaros géperejű hajóknál 350 pengő, kerekes géperejű hajóknál 530 pengő, minden szemólyhajónál 700 pengő szolgál a kikiáltási ár alapjául. A tartozékok tekintetében az 1881: LX. t.-c. 159—160. §-ait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezek becsértékét a lajstromozó hatóság a felek meghallgatása után kinevezett szakértők véleménye alapján állapítja meg. Az árverés határnapját és színhelyét a lajstromozó hatóság a felek meghallgatása után állapítja meg. Az árverési hirdetményt a 6. §. 2. bekezdése szerint kell közzétenni. 20. §. Az árverési hirdetmény kibocsátásával egyidejűen a lajstromozó hatóság, ha erre nézve már előbb intézkedés nem történt, az árverés alá kerülő hajóra bírói zárlatot rendel el. A zárlatot a 17. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell foganatosítani. • Az árverési 'hirdetmény kibocsátásával egyidejűen az árverés elrendelését a lajstromban is hivatalból fel kell jegyezni. 21. §. A hajótulajdonos ellen elrendelt csőd vagy csődönkívüli kényszeregyesség esetében a lajstromozott hajóra megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásnak, illetőleg a csődönkívüli kónyszeregyességi eljárásnak az ingatlanra vonatkozó rendelkezéseit. 22. §. Ha olyan lajstromozott hajóra foganatosítanak végrehajtást vagy zárlatot, amely biztosítva van, a biztosítót is értesíteni kell. A biztosító a kár bekövetkezése esetében köteles a kártérítési összeget a hajótulajdonos költségére a lajstromozó hatóságnál bírói letétbe helyezni. A lajstromozó hatóság erről a letétről a lajstromba bejegyzett hitelezőket értesíti, akiknek jogukban áll a végrehajtató ellen elsőbbségi jogaikat érvényesíteni vagy pedig azt követelni, hogy a kártérítési összeg zár alá vétessék és a hajó helyreállítására fordíttassék. Büntető rendelkezések. 23. §. Aki a jelen törvény 12. §-a értelmében jelzálogjoggal terhelt hajót az Összes jelzálogos hitelezők beleegyezése, vagy a jelzálogos követelés kielégítésére szükséges összegnek a 13. §. értelmében történő bírói letétbe helyezése nélkül külföldre, küföldinek vagy a jelen törvény 1. §-a alá nem eső személy, társaság vagy más jogi személy részére elidegeníti vagy zálogba adja, — aki a jelen törvény értelmében belajstromozott hajót külföldön is lajstromoztatja vagy külföldön már lajstromozott hajót a jelen törvény alapján lajstromoztat, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, így különösen a Btk. 386. §-a alá nem esik, — vétséget követ el ós hat hónapig terjedhető fogházzal