Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-84. A képviselőház igazságügyi, közlekedésügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottságának együttes jelentése a "belvízi hajók lajstromozásáról és az azokra vonatkozó egyes jogviszonyokról" szóló 18. számú törvényjavaslat tárgyában

84. szám. 93 bekövetkezett változást a központi telekkönyvi hivatal főnöke a fél részéről minden esetben bemutatandó hajólajstromlevélbe is bejegyzi. A lajstromozó hatóság a bejegyzé­sekről ós az ezek alapjául szolgáló, okmánytárában lévő iratokról kívá­natra hiteles másolatot ad ki. A hajólajstrom nyilvános és a hiva­talos órák alatt bárki megtekint­heti. A hajólajstromba bejegyezhető jogokra vo­natkom általános rendelkezések. 9. §. A lajstromozott hajóra csak olyan jogot lehet bejegyezni, amely a magánjog szabályai szerint az ingat­lanokra telekkönyvileg bejegyezhető. A bejegyzéseknél a telekkönyvekre fennálló jogszabályokat kell alkal­mazni, kivéve, ha a jelen törvény, vagy az annak alapján kibocsátott rendelet mást rendel. Tulajdonjogátruházás bejegyzése, 10. §. A lajstromba bejegyzett hajó, vagy egyes részbirtokok tulajdon­jogának átruházására vonatkozó szer­ződések csak akkor érvényesek, ha közokiratba vagy az 1911 : I. t.-c. 317. §-ának megfelelően kiállított magánokiratba vannak foglalva. A lajstromba bejegyzett hajó vagy részbirtoka tulajdonjogának megszer­zéséhez a hajólajstromba bejegyzés szükséges. Bérleti jog bejegyzése. 11. §. Bérleti jog bejegyzését a lajstromba bejegyzett hajó tulaj­donosa közokiratban vagy az 1911 : I. t.-c. 317. §-ának megfelelően kiállí­tott magánokiratban engedheti meg. A bérleti j og bejegyzésének ugyanaz a hatálya, mint az ingatlanra be­jegyzett bérleti jognak. A bérleti jog egyes tulajdonostársi jutalékra (részbirtok) nem jegyez­hető be. Hajó jelzálog jog bejegyzése. 12. §. A lajstromozott hajóra vagy annak egyes részbirtokára zálogjog csak a zálogjognak a hajólajstromba bejegyzésével szerezhető (hajójel­zálogjog). A hajójelzálogjog kiterjed a hajó alkotórészeire és olyan tartozékaira is, amelyek tulajdona nem harmadik személyt illet. A hajó tartozékaihoz számíttatnak mindazok a dolgok, melyek annak állandó használatára szolgálnak, így a hajócsónakok is. Kétség esetében a hajóleltárba felvett dolgok a hajó tartozékainak tekintetnek. Ha a jelzálogjoggal terhelt lajstro­mozott hajó a tulajdonos javára tűz­kár vagy más kár ellen biztosítva van, a jelzálogjog kiterjed a biztosító ellen kár esetében támasztható kö­vetelésre is. A tulajdonos a bizto­sítótól a kár fejében járó összegnek saját kezéhez megfizetését követel­heti, ha biztosítékot ad arra, hogy ezt az összeget a biztosított hajó helyreállítására fordítja. Egyebekben a hajójelzálogjogra és aljelzálogjogra az ingatlan-jelzálog­jogra vonatkozó általános rendelke­zéseket — kivéve ha a jelen tör­vény mást rendel — megfelelően alkalmazni kell. Egyetemleges jelzálogjog hajóra és ingatlanra együttesen nem szerezhető. Lajstromozott hajóra megtartási «, jogot gyakorolni nem lehet. A jelzálogjog bejegyzésének alap­jául csak közokirat vagy az 1911 : 1. t.-c. 317. §-ának megfelelően kiállí­tott magánokirat szolgálhat, amely­nek a következőket kell tartalmaznia : 1. a hajó nevét vagy számát avagy egyéb ismertető jelét, a hajó jellegét és lajstromszámát ; 2. a hitelező megjelölését név, állás vagy foglalkozás, lakás sze­rint ; 3. a jelzálogjog bejegyzésének alap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom