Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

62 28. szám. is tartozó kormányhatóság — a népjóléti és munkaügyi miniszter — gyakorolja. E helyesebb szervezet mellett is azonban az eddiginél szorosabbá kívánom tenni az állami közhatalom és a munkásbiztosítási önkormányzat kölcsönös kapcsolatát. Amíg ugyanis a múltban az önkormányzat elhatározásai rendszerint csak utólag kerültek a felügyeleti hatóság tudomására, a felmerült és olykor alapjukban véve nem is nagyjelentőségű ellentéteknek kiküszöbölése jelentékeny nehézségekbe ütközött ós nem egyszer csak az egyik vagy a másik tényező tekintélyének csorbításával történhetett meg. Ebből az okból szükségesnek látom, hogy az állami közhatalom képviselője az önkormányzati életnek maga is közreműködő tagja legyen, akként, hogy a felügyeleti jogkört magába az önkormányzatba viszi be és befolyását már az önkormányzat határozatainak meghozatalánál is minden esetben gyakorolt közreműködésével érvényesíti. A javaslat ezt a megoldást úgy tervezi, hogy az egyszersmind az önkormányzat eddig szerepelt és sokat panaszolt egyik betegségének, a munkaadók és a biztosítottak esetenkinti tényleges paritása hiányának orvoslását is magában foglalja. Azzal a rendelkezéssel ugyanis, amely szerint az intézmény paritásos örkormányzatának élére az egész vonalon a kormány bizalmából odaállított elnököt helyezem, aki azonban sem a munkaadók, sem a biztosítottak érdekcsoportjához nem tartozhatik, továbbá azzal a rendelkezéssel, amely szerint az elnököt az önkormányzati határozatokkal szemben bizonyos meghatározott esetekben jogorvoslati ós a határozat végrehajtásának felfüggesztésére is irányuló jogkörrel kívánom felruházni, módot adok arra, hogy az állami közérdek már a határozatok meghozatalánál és minden esetben akként érvényesüljön, hogy az az egyik érdekeltségnek a másik rovására előtérbe nyomulását kizárja és a határozatok tárgyilagosságát és pártatlanságát a kellő biztosítékkal megalapozza. Távolról sem jelenti ez azt, hogy a rendelkezés az önkormányzat elhatározási szabadságát a jelenlegi jogállapothoz képest nagyobb mórtékben korlátozza. A javasolt megoldás ugyanis lényegében csak abban tér el a jelenlegi jogállapottól, hogy az ellentétek kiélesedését az esetek túlnyomó részében már csirájában megelőzi, a különböző álláspontok összeegyeztetését megkönnyíti ós legtöbbször elkerülhetővé teszi azt, hogy a felügyeleti hatóság valamely jogos köz-, vagy magánérdek megóvása céljából az önkormányzat határozatát utólag megsemmisíteni vagy attól jóváhagyását megtagadni legyen kénytelen. Az állami felügyeletnek a munkásbiztosítás intézményébe beállítása módot ad arra, hogy a felügyeleti hatóságnak az önkormányzat határozataival szemben gyakorolható megsemmisítési jogköre a jelenleginél szűkebb területre korlátoztassók ós pontosabban meghatároztassék. Az 1907 : XIX. törvénycikk 175. §-a ugyanis feljogosítja a felügyeleti hatóságot, hogy a pénztárak önkormányzati szerveinek minden határozatát vagy intézkedését, amely <a törvénnyel vagy az érvényben álló szabályokkal és rendeletekkel vagy a pénztár céljával és rendeltetésével ellenkezik, hivatalból megsemmisíthesse. Ezzel a törvény a felügyeleti hatóságnak igen tágkörű felhatalmazást adott, mert minden esetben a felügyeleti hatóság mérlegelésétől függ az, hogy mi az, amit a pénztár céljával és rendeltetésével összeegyeztethetlennek tart. A javaslat a megsemmisítési jogot kizárólag a jogellenes határozatokkal szemben tartja fenn. Annak következtében ugyanis, hogy az államhatalom képviseletében az elnök az önkormányzat minden határozatának hozatalában részt vesz és a bírósági útra tartozó határozatok ellen a fellebbezés jogát gyakorolhatja, amidőn is a határozatot a törvényes jogalkalmazó fórum