Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28. szám. 57 Melléklet a 28. számú irományhoz. Indokolás „a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról" szóló törvényjavaslathoz. I. Általános indokolás. Az ipari és a kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907 : XIX. törvénycikk módosítása a közvéleménynek régi kívánsága. Bármily er Ős volt is azonban a reformok követelése, és annak dacára, hogy e követelés a törvényhozás és a kormányzat körében nyomatékos visszhangra talált, a kérdés nagy szociálpolitikai, valamint általános politikai jelentősége is szükségképen alapos megfontolást kívánt, ami a megoldást mindeddig elodázta. Egyideig a nemzet nagy élet-halálharca is akadályozta a törvény módosítását, de bár a kérdés a világháború által felidézett nemzeti és állami válságunkban háttérbe szorult, létezni meg nem szűnt. Még így is halaszthatatlannak mutatkozott azonban a munkásbiztosítás egyes kérdéseinek rendezése, amit a kormány a kivételes hatalom jogkörében első ízben a 4.790/1917. M. E. számú rendelettel foganatosított. Ez a rendelet különösen a betegségi biztosításban igyekezett a legégetőbb szükségleteket kielégíteni. Ezek között már a háború idején kezdődött drágulás következtében legfontosabb volt a biztosítási bérhatár felemelése és illetve a munkásokra annak teljes eltörlése, ami szükséges volt azért, hogy a biztosításra utalt és eredetileg tényleg biztosított rétegek bérük névleges emelkedése dacára a biztosítás körében megtartassanak. A szociálpolitikai szempontból kétségtelenül fontos módosítások mellett érintetlen maradt azonban a biztosító intézmény szervezete, amelynek a törvényhozó által annak idején előre nem látott, de az életben tényleg kifejlődött visszásságait, sőt káros következményeit csak békés időben végezhető mólyebbreható reformmal lehetett orvosolni. A szervezetnek eme hátrányai a törvénynek főként két alapvető rendelkezéséből sarjadzottak ki. Az egyik a munkaadóknak és a biztosítottaknak úgynevezett paritásos részvétele az önkormányzatban, amely a betegségi és a baleseti biztosítási ágnak közös szervezetben egyesítése folytán nemcsak a két érdekeltség egyenlő teherviselésével fenntartott betegségi biztosításKépv. iromány. 1927—1932. II. kötet.