Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28. szám. 49 kényszeregyezségi eljárás hatálya alatt áll, vagy ha ebben az időben lefoglalható vagyona nincs. 195. §. Kihágást követ el, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik : 1. az a biztosított, illetve családtag (33. §.), aki betegség szinlelésével vagy más törvényellenes módon az intézettől (a pénztártól) segélyezést vesz igénybe; 2. az a biztosított, illetve családtag (33. §.), aki a kórházba (a klinikára) felvétele alkalmával teljesített kihallgatásában oly valótlan tényeket állít vagy oly való tényeket elhallgat, amelyeknek a biztosítási jogviszony megállapítására jelentősége van; 3. az a biztosított, aki a megállapított egészségi és bales etelhárító rendszabályokat meg nem tartja, vagy a rendelkezésre bocsátott védő vagy balesetelhárító készüléket nem használja; 4. az a biztosított, illetve családtag (33. §.), aki az intézetnek (a pénztárnak) gyógykezelés céljából eljáró orvosával szemben ebben az eljárásában vagy ezzel az eljárásával kapcsolatban jogos indok nélkül sértőn durva kifejezést használ, vagy sértőn durva cselekményt követ el. 196. §. Kihágást követel, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, aki a kifüggesztett balesetelhárító rendszabályokat vagy figyelmeztetéseket jogtalanul eltávolítja, megrongálja, vagy olvashatatlanná teszi. 197. §. Kihágást követ el, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az intézet (a pénztár) önkormányzatának az a tagja, úgyszintén a munkásbiztosítási bíróságnak az az ülnöke, aki az ügyköre teljesítésében tudomására jutott üzemi és üzleti titkot megszegi. 198. §. Kihágást követ el, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a nyilvános gyógyszertárnak az a tulajdonosa v

kezelője, bórlője), aki az intézet (a pénztár) orvosának szabályszerű rendelésére kívánt gyógyszernek az intézet (a pénztár) számlájára való kiszolgáltatását megtagadja. 199. §. Kihágást követ el, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az az orvos, aki az üzem helyén kívül bekövetkezett balesetről, amelyben első segélyt nyújtott (151. §.), az elsőfokú rendőrhatóságnak és az illetékes pénztárnak, úgyszintén az az orvos, aki az általa kezelt beteg foglalkozási különleges betegségéről az illetékes pénztárnak (154. §.) egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen tesz jelentést. 200. §. A 193. és a 195—199. §-okban meghatározott kihágások büntetése kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetés. A kihágás büntetése két hónapig terjedhető elzárás és hatezer koronáig terjedhető pénzbüntetés, ha oly egyén követte el, akit a jelen törvényben megállapított ugyanolyan kihágás miatt már egy ízben megbüntettek. Ez a szabály nem alkalmazható, ha az utolsó kihágás elkövetését megelőző büntetés kiállása óta két év eJmult. 201. §. Ha a munkaadó üzemében az iparlajstromba bejegyzett üzletvezetőt alkalmaz, a kihágásért a felelősség az üzletvezetőt terheli. Ha azonban a kihágási cselekményt a munkaadó maga vagy tudtával más követte el, a kihágást a munkaadó terhére is meg kell állapítani. A kihágási cselekménnyel kapcsolatos kártérítési kötelezettség minden esetben a munkaadót terheli. A jelen törvényben megállapított kihágásokra a büntetőtörvénykönyvek és a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról szóló 1908: XXXYI. törvénycikk 33. §-ának rendelkezései nem nyernek alkalmazást. Képv. iromány. 1927—1932. II. kötet. 7