Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

38 28. szám. és a bányaüzletágban külön-külön tartalékalapot köteles gyűjteni. A tőkefedezeti üzletág tartalékát a mindenkor meglévő tőkefedezeti összegében búja. Az általános üzletágban a tartalékalapra 1923. évre az évi kártalanítási költség kilenc százalékát és ezenfelül az 1917 : XIX. törvénycikk 38. §-ának második bekezdése alapján az 1917. évről elmaradt függő tartalék öszszegét, az 1924. és az 1925. évre az évi kártalanítási költség kilenc százalékát, azután pedig minden további három-három évre egy-egy százalékkal csökkenő százalékát kell fordítani, mindaddig, amíg a tartalékalapra fizetett összeg az évi kártalanítási költség négy százalékára le nem száll. Ettől az időtől kezdve a tartalékalapot az évi kártalanítási költség négy százalékával kell gyarapítani és a tartalékalap kamatait az üzletág balesetbiztosítási terheinek részbeni fedezésére kell felhasználni. A bányaüzletágban a tartalékalapra az 1923. évre az évi kártalaiütási költség nyolcvan százalékát, a követő évre hatvan százalékát és ettől számítva további öt évre évenkint tízzel kevesbedő százalékát kell fordítani. Azontúl a tartalékalapot három éven át az évi kártalanítási költség tíz százalékával és azután minden további három-három éven át egy-egy százalékkal csökkenő összeggel kell szaporítani, mindaddig, amíg a tartalékalapra fordítandó összeg az évi kártalanítási költség négy százalékára le nem száll. Ettől az időtől kezdve a tartalékalapot az évi kártalanítási költség négy százalékával kell gyarapítani és a tartalékalap kamatait az üzletág balesetbiztosítási terheinek részbeni fedezésére kell felhasználni. Az Országos Munkásbiztosító Intézet közgyűlése a népjóléti és munkaügyi miniszter j ó váhagyásá val a tartalékalapnak az előbbi bekezdésekben megállapítottaknál magasabb százalékban gyarapítását is elhatározhatja. Szükség esetében a népjóléti és munkaügyi miniszter engedelmével a tartalékalapok kamatait és a tőkefedezetet a megállapított határidő előtt is igénybe lehet venni, az igénybevett összegeket azonban a népjóléti és munkaügyi miniszter által megállapítandó módon vissza kell téríteni. 151. §. A munkaadó minden balesetről, amely neki vagy megbízottjának tudomására jutott, huszonnégy órán belül az üzem helyére illetékes elsőfokú rendőri hatóságnál és az Országos Munkásbiztosító Intézet illetékes kerületi pénztáránál jelentést tenni köteles, A bánya- és a kohóüzemek tulajdonosai ajelentéstaz illetékes elsőfokú hatóságnál (bányakapitányságnál) és a bányatárspénztárnál teriesztik elő (143. §. harmadik és negyedik bekezdése). A munkaadó a tudomására jutott minden balesethez azonnal orvost köteles hívni, aki a balesetről szóló jelentésben arról is nyilatkozik, hogy a sérülés előreláthatólag halálos lesz-e, vagy ha nem, mely ideig tartó gyógykezelést, továbbá keresetképtelenséget vagy keresetképességcsökkenést és utóbbi esetben mily mértékűt von maga után. Az üzem helyén kívül előforduló balesetet az az orvos, aki az első segélyt nyújtotta, annál az elsőfokú rendőri hatóságnál, amelynek területén a baleset történt, vagy ahol a sérült a baleset után az első orvosi segélyben részesült, huszonnégy órán belül bejelenteni köteles. Ebben az esetben ez a rendőri hatóság a balesetről az Országos Munkásbiztosító Intézet illetékes kerületi pénztárát (143. §.) értesíti. 152. §, Az elsőfokú rendőri hatóság, illetve bányahatóság az előbbi §. értelmében bejelentett minden balesetet, amely előreláthatólag kártalanítási igényt fog maga után vonni