Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

38 28. szám. és a bányaüzletágban külön-külön tar­talékalapot köteles gyűjteni. A tőke­fedezeti üzletág tartalékát a minden­kor meglévő tőkefedezeti összegében búja. Az általános üzletágban a tartalék­alapra 1923. évre az évi kártalanítási költség kilenc százalékát és ezenfelül az 1917 : XIX. törvénycikk 38. §-ának második bekezdése alapján az 1917. évről elmaradt függő tartalék ösz­szegét, az 1924. és az 1925. évre az évi kártalanítási költség kilenc százalékát, azután pedig minden to­vábbi három-három évre egy-egy szá­zalékkal csökkenő százalékát kell for­dítani, mindaddig, amíg a tartalék­alapra fizetett összeg az évi kártala­nítási költség négy százalékára le nem száll. Ettől az időtől kezdve a tartalékalapot az évi kártalanítási költség négy százalékával kell gya­rapítani és a tartalékalap kamatait az üzletág balesetbiztosítási terheinek részbeni fedezésére kell felhasználni. A bányaüzletágban a tartalék­alapra az 1923. évre az évi kárta­laiütási költség nyolcvan százalékát, a követő évre hatvan százalékát és ettől számítva további öt évre éven­kint tízzel kevesbedő százalékát kell fordítani. Azontúl a tartalékalapot három éven át az évi kártalanítási költség tíz százalékával és azután minden további három-három éven át egy-egy százalékkal csökkenő összeg­gel kell szaporítani, mindaddig, amíg a tartalékalapra fordítandó összeg az évi kártalanítási költség négy száza­lékára le nem száll. Ettől az időtől kezdve a tartalékalapot az évi kár­talanítási költség négy százalékával kell gyarapítani és a tartalékalap ka­matait az üzletág balesetbiztosítási terheinek részbeni fedezésére kell fel­használni. Az Országos Munkásbiztosító Inté­zet közgyűlése a népjóléti és munka­ügyi miniszter j ó váhagyásá val a tarta­lékalapnak az előbbi bekezdésekben megállapítottaknál magasabb száza­lékban gyarapítását is elhatároz­hatja. Szükség esetében a népjóléti és munkaügyi miniszter engedelmével a tartalékalapok kamatait és a tőke­fedezetet a megállapított határidő előtt is igénybe lehet venni, az igénybevett összegeket azonban a nép­jóléti és munkaügyi miniszter által megállapítandó módon vissza kell téríteni. 151. §. A munkaadó minden bal­esetről, amely neki vagy megbízott­jának tudomására jutott, huszonnégy órán belül az üzem helyére illetékes elsőfokú rendőri hatóságnál és az Országos Munkásbiztosító Intézet ille­tékes kerületi pénztáránál jelentést tenni köteles, A bánya- és a kohó­üzemek tulajdonosai ajelentéstaz ille­tékes elsőfokú hatóságnál (bányakapi­tányságnál) és a bányatárspénztárnál teriesztik elő (143. §. harmadik és negyedik bekezdése). A munkaadó a tudomására jutott minden balesethez azonnal orvost köteles hívni, aki a balesetről szóló jelentésben arról is nyilatkozik, hogy a sérülés előreláthatólag halálos lesz-e, vagy ha nem, mely ideig tartó gyógy­kezelést, továbbá keresetképtelenséget vagy keresetképességcsökkenést és utóbbi esetben mily mértékűt von maga után. Az üzem helyén kívül előforduló balesetet az az orvos, aki az első segélyt nyújtotta, annál az elsőfokú rendőri hatóságnál, amelynek területén a bal­eset történt, vagy ahol a sérült a baleset után az első orvosi segélyben részesült, huszonnégy órán belül be­jelenteni köteles. Ebben az esetben ez a rendőri hatóság a balesetről az Országos Munkásbiztosító Intézet ille­tékes kerületi pénztárát (143. §.) ér­tesíti. 152. §, Az elsőfokú rendőri ható­ság, illetve bányahatóság az előbbi §. értelmében bejelentett minden bal­esetet, amely előreláthatólag kárta­lanítási igényt fog maga után vonni

Next

/
Oldalképek
Tartalom