Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-48. Törvényjavaslat egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről

48. szám. 327 Melléklet a 48. számú irományhoz. Indokolás az „egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A mindenkori magyar kormányok — rövid megszakításoktól eltekintve — a múltban is kaptak törvényi felhatalmazást arra, hogy egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezése céljából a szükséghez képest megállapodásokat létesíthessenek, illetőleg átmeneti rendelkezéseket tehessenek s az ideiglenes megállapodásokat rendeleti úton életbeléptethessék. E felhatalmazás célja mindenkor az volt, hogy a kormány kereskedelempolitikai mozgási szabadsága az ország gazdasági érdekei által megkívánt mértékben biztosíttassék. A jelen körülmények között ily felhatalmazás szükségét különösen az adja meg, hogy folyamatban van kereskedelempolitikai viszonyaink kiépítése a bennünket gazdasági szempontból érdeklő összes államokkal és igen fontos annak a lehetőségét biztosítani, hogy a létesítendő forgalmi és kereskedelmi megállapodások, amennyiben újabb tarifális kedvezményét nem nyújtanak, rövidebb időn belül életbeléptethetők legyenek, mint amely időn belül azoknak az Országgyűlés által való letárgyalása megtörténhetnék. A felhatalmazás a jövő év végéig szól. E törvényjavaslat szövege a múltban alkotott hasomó tárgyú törvényektől eltér annyiban, hogy meghatározza az ideiglenesség fogalmát, amennyiben kimondja, hogy a kormány felhatalmazása csak oly kereskedelmi és forgalmi megállapodások életbeléptetésére terjed ki, amelyeknek időtartama a három évet vagy felmondási ideje a hat hónapot meg nem haladja. Ezzel a korábbi hasonló tárgyú törvényekkel szemben kiküszöböltetik annak a lehetősége, hogy a törvény különféleképen magyaráztassék. Nem terjed ki a felhatalmazás oly kereskedelmi szerződésekre, amelyek vámtarifális rendelkezéseket tartalmaznak s mint ilyenek az ország gazdasági termelését a legnagyobb kedvezményes szerződésekkel szemben annyiban érzékenyebben érintik, amennyiben az addig érvényben volt vámtarifa tétellel szemben mérséklést tartalmaznak. Ily kereskedelmi szerződések ezentúl is minden esetben csak az Országgyűlés jóváhagyása után lesznek életbeléptethetők. A vámtarifális rendelkezéseket nem tartalmazó kereskedelmi és forgalmi megállapodásokat illetőleg is biztosíttatnék azonban az Országgyűlés alkotmányos ellenőrzési joga, amennyiben-az 1. §. második bekezdése értelmében