Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
28. szám. 19 Teljesen árva gyermekek, akiknek baleset esetére biztosított mindkét szülője baleset vagy foglalkozási különleges betegség (71. §.) következtében halt meg, járadékukat a nagyobb munkakeresményű szülő után kapják. 76. §. Szülők és nagyszülők, ha eltartásukról túlnyomóan a meghalt biztosított gondoskodott, halálukig, illetve mindaddig, amíg segélyre szorulnak, évi járadékul együttesen a meghalt beszámítható munkabérének 20°/o-át kapják. É §. szempontjából segélyre szorulóknak azok minősülnek, akik vagyontalanok, keresetképtelenek és eltartásukra jogszerűen kötelezett olyan hozzátartozójuk nincsen, aki e kötelezettséget teljesíteni tudja. Jótékonyság alapján kapott segély az e §. alapján való igényjogosultságot nem zárja ki. 77. §. Teljesen árva unokák, ha eltartásukról túlnyomóan a meghalt gondoskodott, tizenhatodik életévük betöltéséig évi járadékul együttesen a meghalt beszámítható munkabérének 20°/o-át kapják. 78. §. A járadékos családtagok járadékai együttesen nem haladhatják meg a meghalt beszámítható munkabérének 66 2 /3°/o-át. Ha a járadékok összege ezt meghaladja, a házastárs és a gyermekek járadékát összegük arányában csökkenteni kell. A meghalt beszámítható munkabérének 66 2 /3°/o-a alapján megállapított összeg terhére is járadékot a szülők csak a házastárs és a gyermekek, a nagyszülők csak a házastárs, a gyermekek és a szülők, végül az unokák csak minden előző járadékigényének kielégítése után kaphatnak. Ha megszűnik az az ok, amely valamely járadékos járadékának e §, illetve a 74. §. alapján leszállítását vagy valamely igényjogosultnak a járadék tényleges élvezetéből kizárását eredményezte, a járadékokat megfelelően fel kell emelni, illetve az igényjogosultak részére meg kell állapítani. 79. §. A járadék alapjául szolgáló beszámítható munkabér az, amelyet biztosított a balesetet, illetve a foglalkozási különleges betegséggel okozott keresetképtelenséget közvetlenül megelőző ötvenkét héten át balesetbiztosítási kötelezettség alá eső üzemekben keresett. Havi fizetéses biztosítottaknál a baleset hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónapi időszak irányadó. A munkabér öszszegének meghatározásában a 62. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell. Ha a biztosított a balesetet, illetve a foglalkozási különleges betegséggel okozott keresetképtelenséget közvetlenül megelőzőleg biztosításra kötelezett üzemben nem dolgozott ötvenkét héten át, a beszámítható munkabért a megjelölt ötvenkét héten belül munkában töltött hetekre kapott munkabér heti átlagának ötvenkétszeresében, ha pedig nagyobb számú munkahét hiányában megfelelően ez sem állapítható meg, a munkában töltött napokra kapott munkabér napi átlagának háromszázszorosában kell megállapítani. A heti vagy napi átlagos munkabér alapján megállapítottbeszámítható javadalmazás azonban nem lehet kisebb az ugyanabban az üzemben, vagy szomszédos hasonló üzemben ós ugyanabban az időben hasonló munkát végzett biztosítottak szokásos évi átlagos munkabérénél. Havi fizetéses biztosítottak beszámítható munkabérét tizenkét hónapi munkaidő hiányában a munkában töltött hónapokra kapott munkabér havi átlagának tizenkétszeresében kell számítani. A tanoncok, a gyakornokok és általában más olyan egyének is, akik kiképzésük fejében munkabér nélkül, vagy a szokásosnál csekélyebb munkabérért dolgoznak, beszámítható munkabérük tekintetében akképen bírálandók el, hogy az az ugyanabban az üzemben vagy szomszédos hasonló üzemben és ugyanabban az időben
