Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-44. Törvényjavaslat a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról
44. szám. 20Ö Egyelőre megoldatlan marad még a párisi Collegium Hungaricum kérdése, amelynek létesítését, figyelemmel az állam pénzügyi helyzetére, későbbre kellett halasztanom. E halasztás azonban nem jelent pótolhatatlan időveszteséget, mere a francia kormánynak 5, a magyar kultusz-tárcának pedig 20, összesen 25 ösztöndíjasa van ma Parisban. Ha a pénzügyminiszter -és a törvényhozás az 1928/29-iki költségvetési évben is rendelkezésemre bocsátja azt az 1,200.000 pengőt, amely az 1927/28-iki költségvetési évben a római Collegium Hungaricum céljaira van beállítva, akkor a párisi Collegium Hungaricum megszervezésével befejezhetjük külföldi intézethálózatunknak kiépítését, amellyel ilyen rendszerességgel egyetlen nemzet sem dicsekedhetik. A nemzetközi szellemi együttműködésnek oly tudatosan kifejlesztett szervezete fog így rendelkezésünkre állani, amellyel bekapcsolódunk a nagy nemzetek művelődésébe és nem fog megismétlődni az a szomorú állapot, hogy Magyarországról a külföldön a legképtelenebb, a legnaivabb vagy a legrosszakaratúbb hírek és értesülések gyökeret verhettek ós hitelre találtak. Az ösztöndíjtanácsnak a Országos Magyar Gyüjteményegyetem keretében való szervezését azért tartom kívánatosnak, hogy egyrészt annak az 1922. évi XIX., illetve az 1923. évi I. t.-c. által biztosított függetlenségében részesüljön, másrészt mert a külföldi magyar intézetek szintén a Gyüjteményegyetem fennhatósága alá tartoznak és a tanács működése a külföldi intézetekkel a legszorosabb kapcsolatban van. Az Országos Magyar Gyüjteményegyetem szervezetében a szaktanácsok eddig is fontos szerepet játszanak. Az ösztöndíjtanácsnak az Országos Magyar Gyűjtemény egy etemmel való szervezeti kapcsolata hozza magával, hogy a működésével egybekötött írásbeli teendőket is a Gyüjteményegyetem személyzete lássa el. A 3. §-%oz. A tudományos ösztöndíjügy megszervezése a nemzeti művelődésre teljes hatását csak úgy fogja tudni. kifejteni, ha gondoskodás történik arról, hogy az Összes "tudományos szakmákra kiterjeszkedjék és a tudomány nagy összefüggéseit figyelembevéve, gondoskodik személyi téren a magyar tudományos élet önálló fejlődésének feltételeiről. E cél eléréséhez kettő szükséges. Egyrészt az, ami minden nevelői eredménynek előfeltétele, tudniillik a következetesség és állandóság az irányításban, a másik a sokoldalúság, amely a szellemi és természettudományok minden ágát figyelemmel kíséri és azok arányos fejlődését szemmel tartja. Mindkét cél eléréséhez testületi szervre van szükség, mert egyetlen ember az összes tudományokban való jártassággal nem bírhat, sem pedig különösen a parlamentáris kormányzás rendszere mellett a szükséges állandósága nem lehet meg. Ezért javaslom ösztöndíjtanács felállítását, amelynek feladatát igyekeztem akként meghatározni, hogy a tudományos szukreszcencia képzésének egész területét tudománypolitikai látószögből áttekinthesse ós necsak az ösztöndíjasok személyének kijelölésére, hanem a hazai tudomány szükségleteinek nyilvántartására és a tudósképzés terén irányadó külföldi tudósokkal és intézetekkel való, legalább is szellemi kapcsolat fenntartására alkalmas legyen. A 4. §-hoz. Az ösztöndíjtanács összeállítására olyan módot -javaslok, amely alkalmas biztosítani mind a szellemi és természettudományok minden ágát ós a művészeteket képviselő szakférfiak bevonását, mind pedig a kapcsolatot azokkal a rétegekkel, amelyekből a tudományos kutatásra alkalmas tehetségek feltűnése leginkább várható. Az ösztöndíjtanács megbízatása 5 évre szól, de az nem egyszerre szűnik meg, hanem a tagoknak évenként egyötöde lép ki és ezáltal a tanács műköKépv. iromány. 1927—1932. II. kötet. ;., , 27
