Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-43. Törvényjavaslat a polgári iskoláról
180 43. szám. , Minden művelt állam iskolarendszerében találunk olyan iskolákat, amelyek a népiskolánál, mint a műveltségminimum iskolájánál, több műveltséget, de a főiskolai tanulmányokra előkészítő középiskolánál kevesebb és inkább gyakorlati irányú általános műveltséget iparkodnak közvetíteni. Ilyen iskolákról óhajtott gondoskodni az 1868. évi XXXVIII. t.-c, amikor az elemi oktatás felé, illetőleg ehhez csatlakozóan kétféle iskolatípust szervezett : 1. a felsőbb népiskolát, amely az elemi iskola VI. osztályának elvégzése után, a fiúknál 3 évfolyamból, a leányoknál 2 évfolyamból áll; és 2. a polgári iskolát, amely az elemi iskola IV. osztályára épül fel s a fiúknál 6, a leányoknál 4 évfolyam. Br. Eötvös József eredeti törvényjavaslatában a polgári iskoláról még nem volt szó. Eötvös előtt a svájci szekundárius iskola s a Guizot-tól 1833ban létesített francia école primaire supérieur eszméje lebegett ; ezt akarta felsőbb népiskola néven törvénybe iktatni és megszervezni olyanok számára, akik tanulmányaikat a hat osztályú, teljes elemi iskola elvégzése után még egy ideig, a 15 — 16 éves korig, általános irányban folytatni kívánják. Ez az iskolafaj volt Eötvös meggyőződése szerint hivatva a főkép gazdasági téren munkálkodó társadalmi rétegnek : az iparos, kereskedő és gazdálkodó osztálynak közepes műveltségi igényét kielégíteni. A felsőbb népiskolával szemben Csengery Antal a képviselőház közoktatási bizottságában arra utalt, hogy ennek az iskolafajnak Magyarországon nincsen még meg az előfeltétele sem : a hatosztályos népiskola, amelyet csak a szóbanforgó törvény fog megalkotni. A legtöbb magyar népiskola egytanítós osztatlan és vegyes iskola. Ha meg is lesz majd számos helyen a népiskolának két felső (V. és VI.) osztálya, ezekben,, már csak a kellően képzett tanerők hiánya miatt is, még sokáig nem fog folyni megfelelő komoly oktatás. A közönség is régóta ahhoz van szokva, hogy gyermekét a négy elemi osztály után adja magasabb fokú iskolába. Ezek alapján a polgári iskolai típust ajánlotta a felső népiskola helyett a bizottságnak. A polgári iskolával ő is a népiskolai és a középiskolai fokozat közé eső művelődési igények kielégítését kívánta biztosítani. Célszerűbbnek tartotta azonban, hogy a tanuló már az elemi iskola IV. osztálya, tehát a kezdetleges alapismere tek megszerzése után részesüljön rendszeres oktatásban magasabb képzettségű tanítói kar által. A polgári iskola van hivatva — így tűzte ki feladatát — »nagyközségeink jobbmódú túlnyomóan magyar középosztályát tömegesen az általános műveltség magasabb színvonalára emelni*. Ilyen célkitűzés alapján szemelte ki a polgári iskola gyakorlati irányú művelődési anyagát s szabta meg az iskola szervezetét, melyet az 1868 : XXXVIII. t.-c. törvényerőre is emelt. Az így megszervezett polgári iskolák csakhamar fölvirágoztak, többnyire maguk a községek állították fel azokat, míg a felső népiskolák, bár az állam évtizedekig különös gondot s anyagi áldozatot fordított rájuk, lassankint elsorvadtak. 1877/78-ban 21 fiú 56 leány felső népiskola volt, 1897/98-ban már csak 10 űú- és 21 leányiskola, 1907/8-ban 4 fiú- és 8 leányiskola, 1917/18-ban pedig csupán 2 fiú- és leányiskola volt. Végre pár évvel ezelőtt ezek is megszűntek. E szerint már maga az élet az 1868 : XXXVIII. t.-c. idevágó rendelkezéseit közoktatási rendszerünkből kiiktatta. Ezt a hatályon kívül helyezést a jelen törvényjavaslat most csak szentesíti. A polgári iskola ellenben mind nagyobb fejlődésnek indult. A fejlődés lendületét a következő statisztikai adatok világítják meg a régi Magyarországon :
