Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-29. Törvényjavaslat az Országos Központi Hitelszövetkezet kötvényeinek biztosítására vonatkozó egyes endelkezések módosításáról és kiegészítéséről
29. szám. 159 t.-c. 11. §-a más. intézetek által kibocsátott kötvények biztosítéki alapjánál ugyancsak három millió koronás minimális biztosíték mellett általában 57o-os fedezettel elégszik meg. Minthogy a biztosítéki alapnak elkülönített kezelése már önmagában véve is nagyobb biztosítékot nyújt, indokoltnak látszik, hogy a külön csoportba tartozó Országos Központi Hitelszövetkezeti kötvények biztosítéki alapjának minimális összege 10% helyett 5%/ ban állapíttassák meg. A javaslat 5. szakaszának rendelkezése szerint a kötvények külön biztosítására rendelt alap vagyona jelzálogjoggal biztosított kölcsönökben is elhelyezhető. Az Országos Központi Hitelszövetkezet által korábban gyűjtött biztosítéki alap ugyanis — nagyrészt értékpapírokban lévén elhelyezve — oly mértékben elértéktelenedett, hogy az ezután kibocsátásra kerülő teljes értékű kötvények biztosítására nem alkalmas. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet az ezután kibocsátásra kerülő kötvényei tekintetében olyan új alapot létesíthessen, amely megfelelő biztosítékul szolgál. Minthogy pedig a létesítendő új "biztosítéki alap vagyonának a mai törvényes rendelkezéseknek megfelelő értékekben való elhelyezése az Országos Központi Hitelszövetkezet vagyonát jelentékenyen immobilizálná, — ennek elkerülése érdekében célszerűnek látszik megengedni azt, hogy a biztosítéki alap vagyona jelzálogilag fedezett kölcsönökben is elhelyezhető legyen. A javaslat 6. szakasza az Országos Központi Hitelszövetkezet által kibocsátandó kötvények alapjául szolgáló követelésekről kiállított kötelezvényeken e követelések különös jogi természetét igazoló aláírások hitelesítésére vonatkozó rendelkezést tartalmazza. Ha az Országos Központi Hitelszövetkezet valamelyik kötelékébe tartozó szövetkezet útján nyújt jelzálogos kölcsönt, ebben az esetben az 1898. évi XXIII. t.-c. 47. §-a értelmében az egész hitelmüvelet illetékmentes. Ha azonban az O. K. H. közvetlenül ad jelzálogos kölcsönt, a jelenleg érvényben lévő szabályok (1898. évi XXIII. t.-c. 79. §-a) szerint csak a telekkönyvi bejegyzési illeték alól áll fenn mentesség, a kötelezvényi illetéket és a kölcsön visszafizetése alkalmával a nyugtailletékefc azonban meg kell fizetni. Tekintve, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet az olyan nagyarányú tőkebeszerzéseivel, amilyeneknek érdekében a javaslatban megengedett módon külön biztosítéki tömeget fog lekötni, a mező- és erdőgazdaság hitelügyét helyesen úgy szolgálhatja, ha nagyobb kölcsönöket közvetlenül is nyújt, kívánatos, hogy az ilyen nagyobb kölcsönöknél célszerűbb közvetlen hitelnyújtás útját az illet ékíeherbeli különbség ne akadályozza. Ezért a 7. szakasz a javaslat alá eső hitelakció körében közvetlenül nyújtandó kölcsönökre nézve is teljes illetékmentességet biztosít. A 8. szakasz a törvény életbelépésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Budapest, 1927. évi február hó 15. napján. Dr. Bud János s. k., m. Mr. pénzügyminiszter.
