Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
154 28. szám. nyeik tárgyában az állami költségvetés intézkedik. Minthogy azonban megtörténhetik, hogy a javaslat törvényerőre emelkedésének időpontjában a vonatkozó évi költségvetési törvény már elfogadtatott, a törvényhozás megfelelő rendelkezéséig a minisztériumot kívánom felhatalmazni a szóban lévő állások rendszeresítése tárgyában való határozathozatalra. A 233. §-hoz. A javaslat a biztosító intézmény átszervezésével kapcsolatban megszünteti az összes alkalmazottak és orvosok szolgálati viszonyát. A javaslatnak a szóban lévő jogviszonyok tekintetében tervbe vett rendelkezéseit ugyanis nem lehetne életbeléptetni, ha azokkal szemben szerződéses jogok korlátként állanának. Minthogy pedig a munkásbiztosítási orvosi szolgálat folytonosságát fenn kell tartani, a javaslat az orvosi szolgálat ellátása tárgyában az elnököknek ideiglenes intézkedési jogot ad. E rendelkezés alól csak a közlekedési vállalatok betegsegélyző pénztárainak orvosai tesznek kivételt, akik a vállalat által alkalmazott, orvosokkal azonosak lévén, jogviszonyuknak megbontása merőben felesleges és szervezeti visszahatásokkal is járhatna. Egyébként a pénztári orvosok nyugdíjintézete tekintetében a javaslat szabad kezet enged a népjóléti és munkaügyi miniszternek, vagyis a miniszter a szóban levő nyugdíjintézetet meg is szüntetheti. A körülményekhez képest ugyanis az orvosi kar maga is arra a meggyőződésre juthat, hogy a nyugdíjintézet további fenntartása reá előnnyel nem jár és amennyiben maga is a nyugdíjintézet megszüntetését kívánná, egyáltalán semmi célja nem volna annak, hogy annak fenntartását erőltessük. Önként érthető, hogy a nyugdíjintézet esetleges megszüntetésénél a szerzett jogok tiszteletben tartásának kellene érvényesülni. A 234. és 235. §-ókhoz. A javaslat átmeneti rendelkezéseket tesz a jelenlegi pénztári alkalmazottak tekintetében. Amíg egyfelől szabályozni kell azoknak a viszonyát, akik az államosítással kapcsolatban állami szolgálatba . átvétetnek, addig másfelől rendezést igényelnek azoknak jogviszonyai is, akik állami szolgálatba átvétetni nem fognak. A javaslat a jelenlegi munkásbiztosító pénztári alkalmazottaknak kedvezményt nyujt, amidőn megállapítja, hogy a törvény hatálybalépésének idejében a tényleges szolgálatban álló alkalmazottak képesítésükre való tekintet nélkül kinevezhetők, ha a szolgálat követelményeinek megfelelnek. További kedvezményt kapnak azzal a rendelkezéssel, amely szerint szolgálati idejükbe a rangsor, a fizetési fokozat és a nyugdíjigény szempontjából be kell számítani azt az időt, amelyet az 1907: XIX. t.-c. alapján fennálló pénztári nyugdíjintézet alapszabályai a pénztári, vagy állami, törvényhatósági, városi szolgálatban eltöltött időből beszámítani rendelnek. Ezzel kapcsolatos az a méltányos rendelkezés, amely szerint a nyugdíjigénybe be nem számított időre befizetett járulékokat az alkalmazottak részére vissza kell fizetni. Végül az állami szolgálatba átvett alkalmazottaknak általános szabályaink (1893: IV. t.-c. 10. §-a) értelmében biztosított kedvezmény az is, amely szerint az, aki az előbb élvezett rendszeresített illetményeinél kevesebb illetményt kap, a különbözetet fizetés természetével bíró személyi pótlék címén továbbra is megkapja. A munkásbiztosítási bíróságról szóló 1921: XXXI. t.-c. értelmében felállított munkásbiztosítási bírósághoz állami szolgálatba átvett pénztári alkalmazottak érdekében a javaslat az egyenlő elbánás elvének megfelelőleg kiterjeszti az itt biztosított kedvezményeket. Az állami szolgálatba át nem vett pénztári alkalmazottak tekintetében
