Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

148 28. szám. zást. A javaslat a kérdést akként kívánja megoldani, hogy a Munkásbizto­sítási Felsőbíróságnál is fegyelmi bíróság szerveztessék, általában ugyan­olyan joghatósággal, mint amelyet a kir, ítélőtáblák fegyelmi tanácsai gya­korolnak. Ebhez képest a külön szervezett munkásbiztosítási bíróság elnöke és bírái felett, amennyiben az első vagy a második fizetési csoportba tartoz­nak, a fegyelmi joghatóságot ugyanúgy gyakorolná, mint a kir. ítélőtáblák fegyelmi bírósága az első folyamodású rendes bíróságoknak az említett cso­portokba tartozó tagjai felett. A rendes bírósági fegyelmi joghatósági rend­szertől eltérés annyiban volna, hogy à Munkásbíztosítási Felsőbíróságnál alkotott fegyelmi bíróság nemcsak ennek a bíróságnak, hanem a külön szer­vezett, vagyis az elsőfokú munkásbiztosítási bíróság tisztviselőinek is fegyelmi joghatósága, abból a gyakorlati okból, mert az ily elsőfokú bíróságok cseké­lyebb létszámuk következtében a fegyelmi bíróságot saját keretükben alig tudnák megalakítani. A 217. §-hoz. A munkásbiztosító intézetek szervezetének módosítása következtében módosítani kell az ülnökök választására vonatkozólag érvény­ben lévő törvényes jogszabályokat is. Az 1921 : XXXI. t.-c. 8. §-a szerint ugyanis a munkásbiztosítási bíróság ülnökeit az ennek szókhelye szerint illeté­kes kerületi munkásbiztosító pénztár közgyűlése saját kebeléből választja. Annak következtében, hogy a javaslat kerületi munkásbiztosító pénztári köz­gyűlést önkormányzati szervként nem létesít és az önkormányzati helyi teendők ellátását a kerületi pénztári választmányokra bízza, megszűnik az ülnök választásnak az 1921. XXXI. t.-c. 8. §-ában létesített alapja. Ezért a javaslat akként rendelkezik, hogy az ülnököket a kerületi pénztár biztosí­tásra kötelezett és munkaadó tagjai közvetlenül saját kebelükből választják, még pedig a kerületi pénztári választmány tagjainak választására irányadó elvek szerint. Ugyancsak módosul a Munkásbiztosítási Felsőbíróság ülnökeinek válasz­tására irányadó jelenlegi törvényes rendelkezés is. Az 1921: XXXI. t.-c. 8. §-a szerint ugyanis a Munkásbiztosítási Felsőbíróság ülnökeit az összes elsőfokú munkásbiztosítási bíróságokhoz megválasztott ülnökök közül, még pedig a biztosításra kötelezettek és a munkaadók egyenlő létszámában, a Munkás­biztosítási Felsőbíróság elnöke jelöli ki. E rendelkezéssel szemben joggal támasztható az az ellenvetés, hogy annak következtében a Felsőbíróságnál működő ülnökök ezt a tisztségüket nem az érdekeltség közvetlenül erre irányuló bizalmából, hanem a Munkásbiztosítási Felsőbíróság elnökének diszkrecionárius módon gyakorolt megítélése alapján teljesítik. Nem látok semmi helyes indokot arra, hogy a szóban lévő kérdésben az önkormányzat szabad választásának elve ós közvetlen bizalmának érvényesülése elhomá­lyosíttassék és ezért az 1907 : XIX. t.-c. 171. §-ban lefektetett elvet újból érvérére emelve, a javaslat akként rendelkezik, hogy a Munkásbiztosítási Felsőbíróság ülnökeit az Országos Munkásbiztosító Intézet közgyűlése saját kebeléből ugyanolyan módon ós időtartamra választja, mint az önkormány­zat központi szerveit. A javaslat, a külön betegsegélyző intézetek létesítésére tekintettel, ren­delkezést tartalmaz ezeknek a munkásbíztosítási bírósági ülnökök megválasz­tására gyakorolt befolyásáról. A 218—224. §-okho2. A javaslat az 1921 : XXXI. t.-c.-ben foglalt rendel­kezéseknek a gyakorlati tapasztalattal indokolt kiégészítéseképen a munkás­biztosítási bírósági eljárásra, valamint az e bírósági hatáskörre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom