Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
148 28. szám. zást. A javaslat a kérdést akként kívánja megoldani, hogy a Munkásbiztosítási Felsőbíróságnál is fegyelmi bíróság szerveztessék, általában ugyanolyan joghatósággal, mint amelyet a kir, ítélőtáblák fegyelmi tanácsai gyakorolnak. Ebhez képest a külön szervezett munkásbiztosítási bíróság elnöke és bírái felett, amennyiben az első vagy a második fizetési csoportba tartoznak, a fegyelmi joghatóságot ugyanúgy gyakorolná, mint a kir. ítélőtáblák fegyelmi bírósága az első folyamodású rendes bíróságoknak az említett csoportokba tartozó tagjai felett. A rendes bírósági fegyelmi joghatósági rendszertől eltérés annyiban volna, hogy à Munkásbíztosítási Felsőbíróságnál alkotott fegyelmi bíróság nemcsak ennek a bíróságnak, hanem a külön szervezett, vagyis az elsőfokú munkásbiztosítási bíróság tisztviselőinek is fegyelmi joghatósága, abból a gyakorlati okból, mert az ily elsőfokú bíróságok csekélyebb létszámuk következtében a fegyelmi bíróságot saját keretükben alig tudnák megalakítani. A 217. §-hoz. A munkásbiztosító intézetek szervezetének módosítása következtében módosítani kell az ülnökök választására vonatkozólag érvényben lévő törvényes jogszabályokat is. Az 1921 : XXXI. t.-c. 8. §-a szerint ugyanis a munkásbiztosítási bíróság ülnökeit az ennek szókhelye szerint illetékes kerületi munkásbiztosító pénztár közgyűlése saját kebeléből választja. Annak következtében, hogy a javaslat kerületi munkásbiztosító pénztári közgyűlést önkormányzati szervként nem létesít és az önkormányzati helyi teendők ellátását a kerületi pénztári választmányokra bízza, megszűnik az ülnök választásnak az 1921. XXXI. t.-c. 8. §-ában létesített alapja. Ezért a javaslat akként rendelkezik, hogy az ülnököket a kerületi pénztár biztosításra kötelezett és munkaadó tagjai közvetlenül saját kebelükből választják, még pedig a kerületi pénztári választmány tagjainak választására irányadó elvek szerint. Ugyancsak módosul a Munkásbiztosítási Felsőbíróság ülnökeinek választására irányadó jelenlegi törvényes rendelkezés is. Az 1921: XXXI. t.-c. 8. §-a szerint ugyanis a Munkásbiztosítási Felsőbíróság ülnökeit az összes elsőfokú munkásbiztosítási bíróságokhoz megválasztott ülnökök közül, még pedig a biztosításra kötelezettek és a munkaadók egyenlő létszámában, a Munkásbiztosítási Felsőbíróság elnöke jelöli ki. E rendelkezéssel szemben joggal támasztható az az ellenvetés, hogy annak következtében a Felsőbíróságnál működő ülnökök ezt a tisztségüket nem az érdekeltség közvetlenül erre irányuló bizalmából, hanem a Munkásbiztosítási Felsőbíróság elnökének diszkrecionárius módon gyakorolt megítélése alapján teljesítik. Nem látok semmi helyes indokot arra, hogy a szóban lévő kérdésben az önkormányzat szabad választásának elve ós közvetlen bizalmának érvényesülése elhomályosíttassék és ezért az 1907 : XIX. t.-c. 171. §-ban lefektetett elvet újból érvérére emelve, a javaslat akként rendelkezik, hogy a Munkásbiztosítási Felsőbíróság ülnökeit az Országos Munkásbiztosító Intézet közgyűlése saját kebeléből ugyanolyan módon ós időtartamra választja, mint az önkormányzat központi szerveit. A javaslat, a külön betegsegélyző intézetek létesítésére tekintettel, rendelkezést tartalmaz ezeknek a munkásbíztosítási bírósági ülnökök megválasztására gyakorolt befolyásáról. A 218—224. §-okho2. A javaslat az 1921 : XXXI. t.-c.-ben foglalt rendelkezéseknek a gyakorlati tapasztalattal indokolt kiégészítéseképen a munkásbiztosítási bírósági eljárásra, valamint az e bírósági hatáskörre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.
