Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
6 28. szám. előbbi §-okban megállapított szabályokat kell megfelelő módon alkalmazni. Napibórosztályukat foglalkozási ágankint az alapszabályok állapítják meg. Önként továbbfizetők csak abban a napibérosztályban biztosíthatók, amely a biztosítási kötelezettségük megszűnése idejében járt munkabérüknek megfelel. Az önkéntes tovább•fizetés első évén túl (14. §.) irányadó napibérosztályt az alapszabályok állapítják meg. IV. Fejezet. Betegségi biztosítási járulékok. 20. §. A betegségi biztosítás fejében minden biztosított után járulékot kell fizetni. A járulékok kulcsát, számítási módját és mértékét az alapszabályok állapítják meg. E járulékok a biztosítottak átlagos napibórónek 6°/o-át meg nem haladhatják. Az alapszabályok a járulékokat a foglalkozási ág és hely szerint változó segélyezési költségekkel arányosan változó mértékben is megállapíthatják. Aza munkaadó, aki legfeljebb két háztartási alkalmazottat (5. §. 1. pont) foglalkoztat, az egyiknek betegségi biztosítási járuléka fejében átlagos napibérének l°/o-át fizeti. Ha a két háztartási alkalmazott különböző napi bérosztályba tartozik, az l°/o-os járulékot az alacsonyabb napibérosztályba tartozóért kell fizetni. 21. §. A biztosításra kötelezettek járulékait az alapszabályokban meghatározott esedékesség szerint, még pedig hetekre Tagy naptári hónapok szerint teljesített számítás alapján munkaadójuk tartozik utólag befizetni. A munkaadót terheli az általa önként biztosítottak járulékainak befizetése is. Ezeknek a járulékoknak az esedékességét előzetes befizetés kötelezettségével ugyancsak az alapszabályok állapítják meg. Ha a fizetés teljesítése az esedékességi határnapot követő időben történik, a járulék után 8°/o-os késedelmi kamatot kell fizetni. 22. §. A munkaadó a biztosítási kötelezettség alapján befizetett járadékok felét a biztosításra kötelezettek munkabéréből levonhatja. Ezt meghaladó mértékben vagy más módon a biztosításra kötelezett a jelen törvényben foglalt kivételtől (25. §.) eltekintve, biztosítási járulék fizetésére nem kötelezhető. A levonásnak is csak a járulék esedékességét követő második bérfizetésig van helye. Ennél később esedékessé vált bérekből a lejárt időre vonatkozó járulékok fejében semmit sem szabad levonni. Azoktól a biztosításra kötelezettektől, akik munkabért nem kapnak (3. §), a munkaadó a járulékok felének megtérítését csak abban az esetben követelheti, ha erre vonatkozó jogát szerződésre alapíthatja. Ugyancsak a szerződés irányadó abban a kérdésben is, hogy a munkaadó az általa önként biztosítottak munkabéréből a járulékot egészen vagy részben levonhatja-e. Tilos és érvénytelen egyfelől a munkaadó, másfelől a biztosításra kötelezett, illetve az ő szülője vagy gyámja között olyan szerződós kötése, amely a betegségi biztosítási járulékok fejében a jelen §-ba és a 25. és a 26. §-ba ütköző levonási jogot biztosít. 23. §. Azok, akik betegség esetére önként vagy önkéntes továbbfizetéssel biztosítják magukat, a járulókokat az alapszabályokban megállapított esedékesség szerint előre tartoznak befizetni. 24. §. A biztosított betegsége vagy szülése által okozott keresetképtelenség alapján járó segélyezés (táppénz, terhességi és gyermekágyi segély, kórházi és gyógyintézeti ápolás) tartamára a biztosítási járulékokat fizetni nem kell.