Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

98 28. szám. nem számítható be a biztosítottnak, illetve családtagjának oly nyugellátása, amelyet az nem a munkaadótól, hanem a munkavállalók befizetéseiből alakított alapból vagy a munkavállaló befizetései alapján valamely harmadik személytől élvez. Egyébként a javaslat a szóban lévő munkavállalók szolgálati viszonyának, illetve e munkaadók jellegének természetéhez képest megengedi, hogy az ily munkaadó kártalanítási kötelezettsége szüneteljen, amíg baleseti sérült munkavállalóját a baleset idején volt munkakörénél nem alacsonyabbrendű munkakörben és e munkakörnek megfelelő mindenkori munkabérnél nem kisebb bérrel alkalmazza. Mindaddig ngyanis, amíg ily módon történő alkalmazás áll fenn, a biztosítottra á balesetből számbavehető kár nem származik. A balesetbiztosításban irányadó évi költsógfelosztó és kirovó rendszer következtében azok a munkaadók, akik a balesetbiztosítás köréből a szóban lévő rendelkezés alapján kilépnek, a további évfolyamokban közvetlenül nem fizetnek járulékot azoknak a balesetbiztosítási terheknek fedezésére, amelyek az üzemükben előző években történt balesetek következtében felmerültek és kilépésük után is évről évre fedezendők. Ebből az okból jogos a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a szóban lévő munkaadók a kilépésüket megelőző időben történt balesetekből, illetve foglalkozási különleges betegségekből származó folyó kártalanítási költséget a biztosító intézetnek évről-évre megtérítsék. Felmerült az a kívánság, hogy a megtérítésre kötelezett munkaadók viszont az intézet tartalékalapjában valamely módon részesedjenek. A javaslat azonban ezt az igényt kifejezetten kizárja, mert a szóban lévő munkaadók érdekeinek méltányos figyelembevétele nem terjedhet odáig, hogy az összesség érdekében létesített tartalékalap állagát egy-egy ily munkaadónak szabad elhatározásához képest megbonthassa. A 60. §-hoz. A balesetbiztosítási kötelezettség általában a betegségi biztosítási kötelezettséggel kezdődik ós szűnik meg. A balesetbiztosítás hatálya tekintetében a javaslat a betegségi biztosításra vonatkozótól eltérő rendelkezést tesz. Amíg ugyanis az, aki biztosításra kötelezett több vállalatnál, üzemben vagy foglalkozásban dolgozik, csak főfoglalkozása alapján esik betegségi biztosítási kötelezettség alá (9. §.), addig valamennyi alapján balesetbiztosítási kötelezettség hatálya alatt áll. Az eltérő rendelkezés abban leli indokát, hogy a betegségi biztosításban csak egyszeres biztosítás engedhető meg, és erre a főfoglalkozás szolgáltatja a kellő alapot. A balesetbiztosításban ellenben a biztosítottat az üzemi baleset és a foglalkozási különleges betegség következményeivel szemben kártalanítani kell, tekintet nélkül arra, hogy az a fő-, vagy a mellékfoglalkozásban következett-e be, ha e foglalkozás a biztosításra kötelezett foglalkozások körébe tartozik. A 61. §-lios. A javaslat a baleset esetére való önkéntes biztosítás jogát megadja mindazoknak, akik betegség esetére önként biztosíthatók, még pedig akként, hogy a betegségi önkéntes biztosítás ténye a baleseti önkéntes biztosítás fennállását is eredményezi. Kivétetnek e szabály alól a magánnyugdíjasok és a régi jogon önként biztosítottak (11. §. 3. és 8. pontja), továbbá az. önként továbbfizetéses biztosítottak, akiknél üzemi balesetről vagy foglalkozási különleges betegségről biztosítási joviszonyuk szempontjából a dolog természete szerint szó nem lehet. A javaslat rendelkezéséből megállapítható, hogy az 1907: XIX. t.-c. 8. §. első bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt önkéntes biztosítási eseteket