Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

74 2. szám. A 43. §-ho2. Az 1886 : XXII. t.-c. 126. §-a értelmében a rendezett tanácsú városok költségvetését a vármegyei törvényhatósági bizottság hagyja jóvá. Az 1924 : IV. t.-c. 2. §-ához fűzött a) melléklet B) V. (2) bekezdése alapján kiadott 171.000/1924. B. M. rendelet 8. §-a e jogot a vármegye alispánjának hatáskörébe utalja, de meghagyja, hogy abban az esetben, ha az 50%-os pótadó mellett valamely rendezett tanácsú város költségvetésében az egyensúly biztosítva nem volna, azt felülvizsgálat és a szükséges intézkedések megtétele végett a belügyminiszterhez kell felterjeszteni. Ezzel szemben a most tárgyalás alatt álló szakasz rendelkezései szerint a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve az alispán jóváhagyására való tekintet nélkül, a rendezett tanácsú városok költségvetésének egyes tételeit leszállíthatja, felemelheti, vagy törölheti, vagy pedig egyes tételeket a költségvetésbe beállíthat s a költségvetés módosítását elrendelheti. E rendelkezések szerint tehát módja lesz a pénzügyminiszternek elveit a belügyminiszterrel egyetértőleg a háztartási terv megállapításánál érvényre emelni s a háztartás vitelének megfelelő irányt szabni. A 44. §-hoz. Az 1886: XXII. t.-c. 126. §-a értelmében a községek költségvetését a vármegyei törvényhatósági bizottság hagyja jóvá. Az 1924 : IV. t.-c. 2. §-ához fűzött a) melléklet B. V. (2) bekezdése alapján kiadott 177 200/1924. B. M. rendelet 10. §-a e jogkört is az alispán hatáskörébe utalja s feljogosítja az alispánt, hogy a költségvetést részletesen felülvizsgálja és azt vagy jóváhagyja, vagy indokolt esetben megváltoztassa. A 177.300/1924. B M. számú körrendelet 10. §-a pedig oly kép intézkedik, hogyha valamely község költségvetésében az egyensúly a legmesszebbmenő takarékosság mellett sem volna biztosítható, azt a kellő adatok támogatásával felülvizsgálat ós a szükséges intézkedések megtétele végett a belügyminiszterhez kell felterjeszteni. E rendszeren nem változtat a most tárgyalás alatt álló javaslat sem s csak arra kötelezi az alispánt, hogy a jóváhagyott községi költségvetések kiadási és bevételi előirányzati összegeiről a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértőleg adott utasításai szerint összefoglaló kimutatást készítsen, s azt jelentés kíséretében felterjessze. E rendelkezésnek az a célja, hogy a pénzügyminiszter beható tájékoztatást szerezzen a községek vagyonkezeléséről is. Abban az esetben, ha a községi költségvetés az 50% pótadót túllépné, azt a már fennálló rendelkezések értelmében amúgy is a belügyminiszterhez kell felterjeszteni, aki a szükséges intézkedéseket a pénzügyminiszterrel egyetértve teszi meg. A 45, és 46. §-hoz. Ez a két szakasz a törvényhatóságok, a rendezett tanácsú városok és a községek zárszámadásainak bemutatása tárgyában intézkedik. Abból a célból, hogy a belügyminiszter, illetve a pénzügyminiszter a helyhatósági háztartás viteléről és gazdálkodásáról lehető hű képet nyerjen, azt elbírálhassa és a szükséghez képest intézkedéseit megtehesse, a zárszámadási adatok ismeretére van szükség. Az eljárás egyszerűsítése céljából a községek számadási adatairól az alispán összefoglaló jelentést készít s azt terjeszti fel a belügyminiszterhez. Részletes kimutatást csak azon községekről kell készítenie, amelyek a számadási évet hiánnyal zárták, vagy a költségvetés kereteit túllépték. Ily módon a községi gazdálkodás is kellő módon ellenőrizhető, s helyzetéről tiszta kép lesz szerezhető. A 47. §-ho0. A költségvetés felülvizsgálata módot ad a háztartási berendezkedés megfelelő szabályozására, a zárszámadás pedig a gazdálkodási eredmények megvizsgálására. Azonban míg a költségvetés csak egy előzetes