Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

72 2. szám fogom azokat abban a formában kibocsátani és életbeléptetni, amely minden, a törvénnyel ellentétben nem álló, jogos és méltányos igényt, — az államháztartás egyensúlyának biztonságát is szem előtt tartva, — kielégít. A 40. §. indokolást nem igényel. III. Fejezet. Az önkormányzati testületek háztartása. A 41. §-hoz. Az államháztartás egyensúlyának biztosítása után a kormány a közgazdasági élet megerősítésére törekszik. E cél érdekében a közterheket csökkenteni kívánja. Törekvése azonban nem volna sikeres, ha pénzügyi politikáját csak az állami gazdálkodás körében tudná érvényesíteni, az önkormányzati gazdálkodás terén azonban érvényre emelni nem tudná, ha a céltudatos takarékosság csak az államháztartás keretén belül vitetnék keresztül, az önkormányzati háztartás körében azonban ez megvalósítható nem volna. A közterhek csökkentésóért való minden fáradozása is hiábavaló volna, ha az állami közterhekkel együtt az önkormányzati közterhek nem apadnának, de a hibás gazdálkodás következtében az állami közterhek csökkenésével fordított arányban a helyi közszolgáltatások emelkednének. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyes önkormányzati testületek háztartásuk vitelénél figyelmen kívül hagyják azokat a magasabb pénzügyi nézőpontokat, amelyeket a kormány a közgazdasági élet megerősítése érdekéből követendőknek tart. Az önkormányzati testületek nagyobb része ugyanis háztartása berendezésénél a helyi érdekeket helyezi előtérbe s ezáltal egy céltudatos pénzügyi politikának az állami élet egész vonalán való keresztülvitelét nemcsak megnehezítheti, de meg is hiúsíthatja. Az önkormányzati gazdálkodás vizsgálata során észlelhető, hogy azonos szükségleti tételek előirányzatai között indokolatlan nagy különbségek vannak. A háztartás vitelében tehát nincs meg az elvi egység, a gazdálkodásban pedig nem ritka a felületes könnyedség, az igazgatás és felügyelet körében meg a laza kezelés. E hibák pedig súlyosan érezhető hatást gyakorolnak nemcsak az Önkormányzati, de a nemzetgazdasági életre is. Gátolja az önkormányzat anyagi megerősödését, szükségtelenül súlyosbítja a közterheket, s mindezek folytán útjában áll a nemzet megizmosodásának. Az önkormányzati gazdálkodás a nemzetgazdaság oly nagy területét öleli fel, hogy az különösen a jelen időkben, amidőn a nemzet anyagi életét úgy kell megalapozni, hogy fejlődésképessége biztosítva legyen, magára nem hagyható és pedig az országos pénzügyi politika programmjának sikeres megvalósításához fűződő érdekek mellett már csak a pénzügyi kormányzati tevékenységért az alkotmányos felelősség vállalhatása miatt sem. A kormány tehát ezekből az indokokból az önkormányzati gazdálkodás vitelére az eddiginél hatékonyabb befolyást kíván gyakorolni. Szükséges, hogy a kormánynak a közgazdálkodás rendjére vonatkozó irányelvei az önkormányzati gazdálkodás keretében is érvényre jussanak és az állami háztartás vitelénél követett elvekkel a helyhatósági gazdálkodás összhangban álljon. Tenni kell ezt különösen azért is, hogy az államháztartás rendbe hozatalával elért eredményt a közgazdasági élet számára biztosítsa. A kormányzati felügyelet hatékonyabbá tételére irányuló törekvésében, amint erre már az általános részben is rámutattam, nem vezeti a kormányt