Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

2. szám 55 ennek — a hozadéki adó természetével ellenkező — kedvezménynek újabb meghosszabbításáról nem lehet többé szó. Azokra a házakra nézve, amelyekkel a tulajdonosaik szabadon rendel­kezhetnek, már most sem tartom indokoltnak az adómérséklés kedvezményét fenntartani, mert ezeknek a házaknak a bére eléri, sőt a legtöbb esetben már meg is haladja a békebeli béreket. Ezek a házak tehát a bérből adómérséklés nélkül is tataroztathatok, éppúgy, mint a háború előtt, amikor a tatarozás fejében semmiféle adókedvezmény sem adatott. A 8. §-hoz. Az 1923: XXXIV. t.-e. 1. §-a a lakástermelés előmozdítása céljából a jövedelem- és vagyonadó tekintetében adóamnesztiát biztosított az 1926. évi november hó elsején létesített új építkezésbe befektetett tőkékre nézve, feltéve, hogy az adózó igazolja, hogy a tőke az 1923. évet megelőző időben szerzett jövedelemből, illetőleg az 1923. év előtt volt vagyonából származik. Tekintettel egyrészt arra, hogy különösen a városokban most is nagy lakáshiány van, továbbá arra, hogy állandóan hangoztatják, hogy az építke­zéseket azért nem merik a vagyonosabbak megkezdeni, mert ki vannak téve annak, hogy az adóhatóságok vagy az építkezésbe fektetett tőkét a folyó évi jövedelem adóztatásánál veszik számba vagy az előző évek adójának felemelésére indíthatnak jövedéki eljárást, célszerűnek tartom ezt az adóam­nesztiát az 1928. óv végéig befejezett új építkezésekre kiterjeszteni. Termé­szetesen most is annak igazolása mellett, hogy a tőke az 1926. évet meg­előző időben szerzett jövedelemből, illetőleg az 1926. évet megelőzőleg tulaj­donában volt vagyonból származott. Azzal, hogy az adóamnesztiát csupán az 1926. óv előtt szerzett jövedelemre, illetőleg vagyonra terjesztjük ki, elejét vehetjük annak, hogy valaki folyó évi adóbevallásában jövedelmének, illető­leg vagyonának egy részét eltitkolja annak reményében, hogy új építke­zéssel elkerülheti a büntetést. A 9. §~hoz. A járadékok, járadékszerű szolgáltatások, valamint az alkal­mazottak illetményei is a jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint 480 aranykorona értékig adómentesek. Az általános indokolásban már részlete­sebben felsorolt okokból az adómentes jövedelemnek 720 pengőre emelését javasolom. Az állam által kezelt alapoknál a bányaműveléshez szükséges bele­egyezésért fizetett ellenszolgáltatásokból származó jövedelem azelőtt adó alá nem vonatott. Az. általános kereseti adóról szóló 1922: XXIII. t.-c. eziránt intézkedést nem tartalmazváu, ezek a termelési jutalékok több helyen most utólag adó alá vonattak, ami az illető alapok jövedelmét károsan befolyásolja. Ennekfolytán szükségessé vált, hogy az állam által kezelt alapok és alapítványok adómentességót visszamenőleg törvénnyel biztosítsam. Az adómentesség önként érthetően az ipari és kereskedelmi foglalkozások­ból származó jövedelmekre nem terjed ki. A 10. §-hoz. A pengőértékre való átszámítás folytán szükségessé vált az alkalmazottak kereseti adójának tételeit pengőértékben újból megállapítani. Az új táblázatot már a 720 pengő adómentes jövedelem alapján készítettem. Az alkalmazottak kereseti adójának, kivetési kulcsa úgy mint eddig 0.25°/o-tól 7 1 /2°/o-ig terjed. Ez a maximális adó az eddigi heti 650 pengő helyett ezen­túl heti 750 pengő után lesz fizetendő. Az alábbi kimutatás feltünteti azt, hegy az egyes °/o-ok mily összegű

Next

/
Oldalképek
Tartalom