Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

2. szám. 47 sukban olyan helyzetet teremteni, amely a kormány beavatkozását teljesen feleslegessé teszi, és így magának ennek a törvénynek a léte fogja biztosítani azt, hogy alkalmazása teljesen felesleges és mellőzhető legyen. Azonkívül magam sem kívánom a kormány részére ezt a jogot időbeli korlátozás nélkül megadatni, Már évek óta foglalkozik a kormány a helyi hatóságok háztartási kérdésének rendszeres szabályozási terveivel. Ha ennek a törvénynek megalkotása eddig késett, ez részben amiatt is volt, mert a múlt években még folyton változó, bizonytalan gazdasági helyzet, az állami adózás terén is mutatkozott bizonytalanság és változékonyság megnehezítette a helyes utak megtalálását és könnyen arra vezethetett volna, hogy a szabályozás vagy a helyi hatóság jogos követeléseit nem elégítette volna ki, vagy arra, hogy az egyetemesség, az állam érdekei nem lettek volna kellően biztosítva. Az itt kért felhatalmazások alapján szerzendő tapasztalatok azonban bizonyára rövid időn belül lehetővé fogják tenni, hogy ezeknek a helyi hatóságoknak háztartási ügyei a leghelyesebb úton rendeztessenek és az így meghozandó törvény életbe léptével ezeknek a rendelkezéseknek hatálya önmagától megszűnik. Arra a nem várt esetre pedig, ha ezt a törvényt rövid időn belül megalkotni valamely előre nem látható okból nem is lehet, az ebben a fejezetben foglalt rendelkezések hatálya az 1929. év végével minden esetre megszűnik, mert meg van győződve a kormány arról, hogy ennek a három évnek leteltével az említett önkormányzati testületek gazdálkodása abba a mederbe fog terelődni, amelyben úgy az állam, mint az egyes helyi hatóságok érdekei helyesen és teljesen kielégülést nyernek és így ezekre az intézkedésekre többé nem is lesz szükség. Ezek után áttérek a javaslat egyes intézkedéseinek részletes indokolására. B. Részletes indokolás. I". Fejezet. Egyenesadok. Az I. fejezet tartalmazza azokat a könnyítéseket, amelyeket az egyenes adók terén az államháztartás egyensúlyának kockáztatása nélkül javaslatba hozhatónak vélek. Az egyes szakaszokban adott részletes indokolásokon kívül szükségesnek tartom e helyen a tisztelt országgyűlést a kereseti, valamint a j övedéi ernes' vagyonadó kivetési eredményei felől részletesen tájékoztatni, minthogy ennek a két adónemnek kivetésénél vannak ráutalva a kivető közegek a legtöbb esetben arra, hogy az adózók bevallásaitól eltérően egyéb adatok alapján foganatosítsák a kivetést. Ezeknek az adónemeknek 1926. évi elsőfokú kivetési eredményeit törvényhatóságok szerint részletezve az indokoláshoz csatolt kimutatások ismertetik. A kimutatások az egyes törvényhatóságok lakosainak és adózóinak számát, a kivetett adóösszeget és az egy lakosra eső átlagos adóterhet tüntetik fel. Az egy lakosra eső átlagos adóteher bírálatánál természetesen figyelemmel kell lenni az egyes törvényhatóságok vagyoni és kereseti viszonyaira is. A jövedelem- és vagyonadónál azonkívül még azt is figyelembe kell venni, hogy az illető törvényhatóságban mennyiben kerülnek adózás alá egyes adózóknak valamely más törvényhatóság területéről folyó jövedelmei, illetőleg, hogy a vármegyéből folyó jövedelmek közül mennyi kerül másutt adóztatás alá. így pl. a jövedelem- és vagyonadónál Sopron vármegyében