Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

32 2. szám. (2) A rendezett tanácsú város előző évi zárszámadásait jóváhagyás végett augusztus hó végéig az alispánhoz három példányban felterjeszti. Az alispán az általa jóváhagyott zárszámadásoknak két példányát a fellebbezési határidő letelte után, de legkésőbb a számadási évet követő év szeptember hó végéig a belügyminiszterhez terjeszti fel. A belügyminiszter az egyik példányt észrevételeinek közlése végett a pénzügyminiszternek azonnal megküldi. (3) Az alispáni felterjesztéshez csatolni kell: 1. a zárszámadás megvizsgálásáról szóló képviselőtestületi és alispáni határozatot ós 2. a város vagyoni és háztartási állapotát főtételeiben feltüntatő kimutatást, amelynek mintáját a pénzügyminiszterrel egyetértve a belügyminiszter állapítja meg. (4) A zárszámadások és felterjesztések következtében szükségesnek mutatkozó intézkedéseket — esetleg a pénzügyminiszter kivánságára — a belügyminiszter teszi meg. 46. §. (1) A nagy- és kisközségek zárszámadásának jóváhagyásáról, a fellebbezési határidő letelte után, de legkésőbb a számadási évet követő november hó végéig az alispán öszszefoglaló jelentést tesz a belügyminiszterhez, aki azt a pénzügyminiszterrel haladéktalanul közli. (2) A jelentéshez kimutatást kell csatolni azokról a községekről, amelyek a számadási évet hiánnyal zárták, vagy a költségvetés keretét túllépték. Ebbe a kimutatásba a község vagyoni ós háztartási állapotát feltüntető adatokat fel kell venni. A kimutatás mintáját a pénzügyminiszterrel egyetértve a belügyminiszter állapítja meg. (s) Az összefoglaló jelentések alapján szükségeseknek mutatkozó intézkedéseket — esetleg a pénzügyminiszter kívánságára — a belügyminiszter teszi meg. 47. §. (1) A belügyminiszter, továbbá a belügyminiszterrel egyetértve a pénzügyminiszter Budapest székesfőváros, a vármegyei és városi törvényhatóságok, a rendezett tanácsú városok és a nagy- és kisközségek (a továbbiakban »önkormányzati testületek«) háztartását, közintézményeiknek, üzemeiknek, vállalataiknak gazdálkodását — még ha ezek részvénytársaság alakjában működnek, vagy ha magánosokkal közös tulajdont alkotnak is -—, továbbá a pénzkezelés és a számvitel módját kiküldött közegei által bármikor megvizsgáltathatja és tőlük mindezekre vonatkozólag felvilágosítást és jelentést kivánhat. Az ennek következtében szükségessé váló intézkedéseket a belügyminiszter teszi meg. (2) Ha valamely önkormányzati testület háztartásának rendbehozása vagy a törvényes keretek közé szorítása érdekében szükségesnek látszik, a belügyminiszter a' minisztertanács hozzájárulásával az illető önkormányzati testület gazdálkodásának állandó és közvetlen ellenőrzésére, az önkormányzati testület terhére állandó pénzügyi ellenőrt rendelhet ki. A pénzügyi ellenőr jogkörét a minisztertanács állapítja meg és ebben a jogkörben az utalványozási jog gyakorlását is a pénzügyi ellenőr hozzájárulásától teheti függővé. A pénzügyi ellenőr az ellenőrzés tekintetében a belügyminiszter és a pénzügyminiszter utasításai szerint jár el. (3) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve : 1. az önkormányzati testületeket — anyagi erejük számbavételével — igazgatási szervezetük kiépítésére, pótlására, a személyzeti létszám apasztására, gazdálkodásuk, pénzkezelésük és számvitelük módjának megfelelő szabályozására kötelezheti; 2. az önkormányzati testületek bármily alakban működő nem gazdaságos, vagy nem közszükségletet