Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-17. A képviselőház pénzügyi és közigazgatási bizottságának együttes jelentése az "egyes adók és illetékek mérsékléséről" és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről" szóló 2. számú törvényjavaslat tárgyában

260 17. szám. később lakható (használható) állapotba helyezett épületeknél (épületrészeknél) ellenben, csak az állami adóra terjed ki. (5) A Budapest székesfőváros fejlesztéséről és háztartásának rendezése végett teendő állami intézkedésekről szóló 1908:XLVIII. t.-c. 12. §-a hatályon kívül helyeztetik. Az ezen szakasz alapján eddig feltételes adómentességben részesített lakóházakat az 1945. év végéig a házadó pótlékaira is kiterjedő ideiglenes adómentesség illeti meg. 7. §. (1) A lakásrendelet bérkorlátozó hatálya alá tartozó városokban és községekben adómérséklés illeti meg azt a házbirtokost, aki akár bérbeadott, akár bérbe nem adott házát az 1927. évben, legkésőbb november hó 30-ig, kizárólag a saját költségén tataroztatja és a tatarozási költségek összege az 1927. évre kivetett házadó alapjának 20°/o-át eléri, vagy meghaladja. (2) Az adómérséklés mértéke a következő : 1. ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 20%-át elérik, de annak 60%-át nem érik el, a tatarozási költség felét az 1928. évi házadó alapjából le kell vonni; 2. ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 60%-át elérik, de annak 100%-át nem érik el, a tatarozási költségek felét az 1928. évi házadó alapjából, a másik felét pedig az 1929. évi házadó alapjából le kell vonni; 3. ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 100%-át elérik, vagy meghaladják, a tatarozási költségeknek az 1927. évi házadóalap összegét elérő részét az 1928. évi, a többi részét pedig az 1929. évi házadó alapjából le kell vonni. (3) Az ideiglenesen adómentes épületek birtokosait az 1925 : XVIII. t.-c. 11. §-ában biztosított adókedvezmény illeti meg. A tatarozási költ ségeket azonban ezeknél az épületeknél is az 1927. évi házadó alapjához kell viszonyítani. (4) Az 1927. évben végzett és' november hó 30-ig befejezett olyan átalakítási munkálatok után, amelyek folytán új lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda nem keletkezett, a tatarozás fejében biztosított adómérséklés engedélyezésének van helye. (5) Jelen snakasz rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az épületekre vagy épületrészekre nézve, amelyekkel a háztulajdonos szabadon rendelkezhetik. (ô) Az eljárást a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. 8. §. (1) Az ellen a természetes személy ellen, aki az 1927. vagy 1928. év folyamán teljesen új épületet építtet, az épületbe befektetett tőke után a jövedelem vagy a vagyon eltitkolása miatt eljárás utólagosan nem indítható azon a címen, hogy az eltitkolt jövedelmet illetőleg vagyont az építtető a kellő időben nem vallotta be. (2) A büntető eljárás mellőzésének azonban csak akkor van helye, ha az építtető igazolja, hogy a befektetett tőke az 1926. évet megelőző időben szerzett jövedelemből, vagy az 1926. évet megelőzőleg tulajdonában volt vagyonból származik. 9. §. (1) A kereseti adóról szóló 1925. évi 300/P. M. számú hivatalos Összeállítás 5. §. (1) bekezdése 10. pontjának hatályon kívül helyezése mellett a 9. pontban 480 aranykoronaértékben megállapított adómentes jövedelmek 960 pengőben állapíttatnak meg. (2) A kereseti adóról szóló 1925. évi 300/P. M. számú hivatalos összeállítás 5. §. (1) bekezdése a következőkkel egészíttetik ki: »15. az állam által kezelt alapok és alapítványok, az ipari és kereskedelmi foglalkozásból származó jövedelmükön kívül, egyéb jövedelmükre nézve.« (3) A (2) bekezdésben foglalt men-