Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.
Irományszámok - 1927-17. A képviselőház pénzügyi és közigazgatási bizottságának együttes jelentése az "egyes adók és illetékek mérsékléséről" és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről" szóló 2. számú törvényjavaslat tárgyában
256 17. szám. körét szabta szorosabbra, amennyiben azt csak oly kiadások utalványozására szorította, amelyek nem foglaltatnak bent a költségvetésben. Másodsorban módot adott a bizottság ahhoz, hogy a pénzügyi ellenőr óvása esetén az önkormányzatnak joga legyen a belügyminiszterhez fordulni, aki ha 3 napon belül nem nyilatkozik, az utalványozás mégis eszközölhető lesz. A bizottság a pénzügyi ellenőr megbízatásának megszűnését is részletesen szabályozta, jogot adván a törvényhatóságoknak e tekintetben ahhoz, hogy a közigazgatási bírósághoz panasszal fordulhassanak. A bizottság gondolva arra a lehetőségre, hogy az önkormányzati testületek üzemei nem minden esetben és feltétlenül lesznek beszüntetendők, ezen üzemek korlátozásának, átalakításának és összevonásának lehetőségét is biztosította. Ugyancsak megváltoztatta az eredeti javaslatnak azt a merevnek mutatkozó rendelkezését, amely mégtiltja az önkormányzati testületeknek, hogy részvénytársaságokat létesítsenek. E helyett ilyenek létesítését a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértő hozzájárulásához kötötte. A már létező részvénytársasági üzemek tekintetében pedig szintén mellőzte az eredeti javaslatnak azt az intézkedését, hogy azok feltétlen megszüntetendők, s e helyett ily üzemek részvénytársasági formában, való folytatását miniszteri engedélyhez kötötte. Végül az esetben is, ha részvénytársasági üzem gazdálkodása kifogás alá esik is, módot akar biztosítani a bizottság arra, hogy az önkormányzati testület a kifogásolt hibákat felhívásra orvosolhassa. A régi 48. (új 49.) §-ban a következő új rendelkezéseket vette fel a bizottság. Először is kimondta, hogy a tisztviselők részére engedélyezett pótilletmény nem haladhatja meg az alapilletmény 60 Vu-át. A §. 4-ik bekezdésébe a költségátalányon kívül felvette a képviselet^ átalányt is, s mellőzte azt a rendelkezést, hogy ezek évről-évre állapíttassanak meg. A 6-ik bekezdésben az úti átalányon kívül fe'vette a külön megbízás alapján a hivatali helyiségen kívül végzett munkálatokért és eljárásokért engedélyezett összegeket is. Kimondta a bizottság azt is, hogy rendezett tanácsú város képviselőtestületének vonatkozó határozatát előbb a törvényhatósági bizottságnak is felül kell vizsgálnia. Végül azt a rendelkezést, hogy a szakasz intézkedései az üzemi alkalmazottakra nem vonatkoznak, azzal a kikötéssel szorította meg, hogy az üzemi alkalmazottaknak a szakasz alóli mentesítése csak az esetben foghat helyet, ha ezek nem közigazgatási tisztviselők. A 62. §. 4-ik pontjához indokoltnak találta a bizottság azt a rendelkezést fűzni, hogy a legkisebb értékű fűtőanyagot, a lignitet tároló bányák után térilleték nem állapíttatik meg. Bár a bizottság teljes megértést tanúsított a miniszteri indokolásnak azon része ellen, mely a közadók utáni késedelmi kamatok mérséklésével szemben aggályait fejezi ki, mégis tekintettel a jelenleg fennálló 12°/oos késedelmi kamat súlyos voltára, egy felhatalmazást tartott helyénvalónak, melyet a pénzügyminiszternek adott a tekintetben, hogy hat hónapnál nem hosszabb időszakra terjedő részletfizetés esetén 6°/o-os késedelmi kamat felszámítását engedélyezhesse. A 68. §. törlésére vonatkozólag tettek ugyan a bizottság egyes tagjai indítványt, ezeket azonban a miniszteri indokolásban foglaltakra tekintettel a bizottság teljes egészükben nem honorálhatta, mégis helyénvalónak találta a szöveg jelentékeny enyhítését, amennyiben a bírságot maximálisan az adó négyszeresében állapította meg akként, hogy ez 5.000 pengőt nem haladhat meg. Egyben külön is felvette a bizottság a szakaszba azt az egyébként
