Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.
Irományszámok - 1927-9. A nemzetgyűlés elnökének jelentése az 1927. évi január hó 25-ére egybehívott országgyűlés képviselőházához a nemzetgyűlés feloszlatása óta az országgyűlés összeüléséig az elnöki ügykörben tett adminisztratív intézkedésekről
212 9. szám. Melléklet a 9. számú irományhoz. Az első nemzetgyűlés. (1920. február'16—1922. február 16.) i. Megnyitás és alakulás. Az a majdnem kilenc hónapra terjedő gyászosemlékű időszak, mely 1918. november 16-ika óta az alkotmányos jogfolytonosság visszaállításának útján tett első lépésig (1919. augusztus 7-ig) telt el, természetesen kiesik alkotmányos törvényhozásunk folyamatosságából, s erre kiterjeszkedni ezen összefoglaló ismertetés keretében nem is lehet feladatom. Nem mellőzhetem azonban e vázlatos ismertetésben sem annak a minden elismerést érdemlő magatartásnak felemlítését, melyet ezek alatt a nehéz idők alatt a törvényhozás adminisztrációja s elsősorban enneK hivatása magaslatán álló tisztviselői kara a maga egészében tanúsított, s amellyel a jogfolytonosság útjára való áttérést legalább technikai előfeltételeinek lehető biztosításában jelentékenyen megkönnyítette. Az üldözések, zaklatások és megalázások egész kálváriajárása volt ez az időszak e személyzetre nézve. Valamivel kevesebb hűség a hagyományok tiszteletében, lazább kötelességérzet az időlegesen megváltozott helyzettel való megalkuvásban, a közérdeknek a pillanatnyilag kínálkozó egyéni előnyök fölé helyezésében s utóbb a terrorral szemben való észszerű ellenállásban kiszámíthatatlan károkkal növelte volna annak a romboló munkának eredményét, mely a maga destruktiv törekvéseinek középpontjává éppen az ország házát s annak rendeltetésszerű intézményeit ós berendezéseit tette s melynek pusztításait — kivált a hivatalok által kevésbbó igénybevett főrendiházi részen — így is csak jelentékeny áldozatok árán lehetett helyrehozni. '• Alig is volt hivatalnoki testület az állami igazgatás egész vonalán, melynek ennél a személyzetnél több oka lett volna megváltásnak érezni magára nézve a régi rendhez való fokozatos visszatérést, előbb az országgyűlés szünetelése idejére a házszabályokban megszabott háznagyi hatásköröknek 1919. augusztusában történt helyreállításával, utóbb pedig az államhatalom alkotmányos gyakorlatáról való ideiglenes gondoskodásra hivatott első nemzetgyűlés létrejöttével. 1919. decemberében mentek végbe az ország mindazon részében, melyben a választásokat az ellenséges megszállás lehetetlenné nem tette, a legtágabb értelemben vett általános választójog alapján megejtett képviselőválasztások, s 1920. február 16-án gyűltek össze a képviselőház üléstermében nemzetgyűléssé való alakulás céljából a megválasztott képviselők.
