Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-8. Törvényjavaslat a biztosítási díj késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről

8. szám. 205 bírói líton érvényesítését engedi meg, valamint azét a díjét, amelynek fizetésére a szerződő fél az esedékesség után külön kötelezettséget vállalt, amiből következik, hogy a javaslat álláspontja szerint a későbbi időszakokra járó díjakat általában nem lehet bírói úton érvényesiteni. Ekként világos, hogy a javaslat az életbiztosítási szerződés időtartamát — a 2. §. 2. bekezdésében kifejezésre jutott elvhez képest —• feltótlenül biztosítani kívánja legalább az első biztosítási időszakra. A javaslat az életbiztosítási szerződés időtartamát ekként csupán az első biztosítási időszakra kívánja ugyan feltétlenül biztosítani, de a biztosított félnek azt a jogát, hogy a későbbi időszakokra járó díj fizetésének megszüntetésével a szerződés hatály vesztését idézze elő, sem hagyja meg a maga érintetlenségében. Míg ugyanis egyrészrőL a biztosító érdekeit az eddiginél hatásosabban kívánja megvédem, nevezetesen megengedi a biztosítónak a szerződési bírság kikötését arra az esetre, ha a szerződő fél megelőző felmondás nélkül szünteti meg a díjfizetést, addig másrészről a biztosított javára úgy rendelkezik, hogy a későbbi díjak fizetésének egyszerű elmulasztásához nem köti az ügylet hatályának megszüntetését. (10. §.) 10 §. E §. rendelkezései szerint az életbiztosítási szerződésnél az első biztosítási időszakot követő valamely időszak díja fizetésének elmulasztása egymagában nem vonja maga után a szerződés hatály vesztését, amennyiben a szerződés megszüntetésére a biztosított részéről az szükséges, hogy a szerződést felmondja, vagy hogy a szerződés felmondottnak tekintessék részéről, amely utóbbi e §. harmadik bekezdése szerint egymagában abból is következik, ha a szerződő fél, vagyis a biztosított az első biztosítási időszakot követő valamely időszak díját a biztosítótól kitűzött utólagos határidő elteltóig meg nem fizeti. IV. Életbeléptétől átmeneti és vegyes rendelkezések. 11. §. A II. ós III. fejezet imént tárgyalt rendelkezéseiből következik, hogy a kereskedelmi törvény 485. §-ának 4. pontjában és 505. §-ának 3. pontjában megállapított rendelkezések hatály vesztését kifejezetten is ki kell mondani. 12. §. A biztosítási jognak a javaslatban foglalt részleges reformjával kapcsolatban nem maradhat el a biztosítási ügynök sok tekintetben tisztázatlan jogállásának szabályozása sem. Különösen nem lehet szemet hunyni a visszaélések előtt, amelyeket különösen az úgynevezett kikapcsolási rendszer idézett elő, amelyek sürgős orvoslása nélkül a javaslat.azt a célját, hogy a biztosítási szerződések jogterületén is kiépíttessenek a szerződési hűség és megbízhatóság elvei, alig tudná elérni. Az erre vonatkozó rendelkezések természetüknél fogva a törvényhozás körébe tartoznak. Nehogy azonban e kérdés megoldása késedelmet szenvedjen, a javaslat addig is, míg ez a szabályozás törvényhozási úton is megtörténhetik, a m. kir. minisztériumot kívánja felhatalmazni, hogy a biztosítási ügynök jogállását rendelettel szabályozza, különösen abban a tekintetben, mennyiben érinti az ügynök közreműködése a feleknek a biztosítási szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit. 13. §. Ez a §. az életbelépésre vonatkozó rendelkezéseken félül az átmeneti rendelkezéseket is felöleli. Az utóbbiak körében fontos rendelkezése ennek a §-nak, hogy a törvény hatálya az életbelépésekor már fennálló biztosítási szerződésekre is kiterjed. Ily rendelkezés hiányában a fennálló biztosítási szerződések lelkiismeretlen megszüntetési játóknak lehetnének kitéve.