Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-8. Törvényjavaslat a biztosítási díj késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről

8. szám. 197 Melléklet a 8. számú irományhoz. Indokolás „a biztosítási díj késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről" szóló törvényjavaslathoz. I. Általános indokolás. A kereskedelmi törvény (1875 : XXXVII. törvénycikk) 485. §-a a kárbiztosítás tekintetében akként rendelkezik, hogy a biztosítási szerződés hatályát veszti, ha a visszatérő időszakokban fizetendő díj a lejáratkor, vagy az evégre engedett halasztás eltelte előtt le nem fizettetik; kivételnek e tekintetben akkor van helye, ha a biztosított a díj lefizetésében vétlen baleset vagy erőhatalom által gátoltatott. Hasonló rendelkezést tartalmaz az életbiztosítási szerződés tekintetében a kereskedelmi törvény 505. §-ának 3. pontja, mely szerint az életbiztosítási szerződés hatályát veszti, ha a visszatérő időszakokban a fizetendő díj a lejárat után harminc nap alatt vagy az evégre engedett halasztás eltelte előtt le nem fizettetik, kivételnek e tekintetben akkor van helye, ha a késedelem erőhatalom vagy vétlen baleset által okoztatik. A kárbiztosítást illetően a törvény most említett rendelkezésének előkészítésénél a drezdai javaslat 917. cikke szolgált alapul. A kárbiztosítás terén a törvénynek ezt a rendelkezését bíróságaink már kezdettől fogva a törvény betűszerinti értelméhez ragaszkodva alkalmazták és ' a bírói gyakorlat a kereskedelmi törvény életbelépése után rövid idővel már arra az álláspontra helyezkedett, hogy a biztosító a biztosítási díjrészletek lefizetését a biztosítottól nem követelheti, mert a biztosított fizetésmulasztása a biztosítási szerződés megszűntét vonja maga után. A bíróságoknak a törvény szövegéhez tapadó az az álláspontja, hogy a visszatérő időszakokban fizetendő díj fizetésének a lejáratkor történő elmulasztása, nem tekintve a vétlen baleset és az erőhatalom esetét, a biztosítási szerződés hatályvesztését vonja maga után, még élesebben domborodott ki a kir. Kúria 1885. évi május hó 15-én hozott 26. számú teljes ülési döntvényében, amely továbbmenve még azt is kimondotta, hogy -abban az esetben is, amidőn a díj nem évi, hanem rövidebb (félévi, negyedévi vagy hónapos) időszakokban fizetendő, a biztosított, — habár magát az egész első évre eső díj fizetésére