Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.
Irományszámok - 1927-7. Törvényjavaslat a jelzálogjogról
188 7. szám. 93. §. Biztosítéki jelzálogjog esetében — a jelzálogjog bejegyzése követelés bizonyítására nem szolgálván — a jelzálogadóslevél nem alkalmas eszköz a jelzálogos követelés átszállásának közvetítésére. Keretbiztosítéki jelzálogjog esetében erre a célra oly külön rendelkezésekre van szükség, amilyeneket a 70. és a 71. §. tartalmaz. Az értékpapír alapján bejegyzett biztosítéki jelzálogjog esetében viszont nincs szükség jelzálogadóslevélre, mert annak szerepét maga az értékpapír tölti be. 94. §. A 90—92. §-ban foglalt garanciális rendelkezések pontos megtartásához fűződő érdekek, továbbá az a körülmény, hogy a jelzálogadóslevél átruházása telekkönyvi bejegyzést pótol, szükségessé teszik, hogy a jelzálogadóslevelet maga a telekkönyvi hatóság állítsa ki. 95. §. A javaslat a jelzálogadóslevél szigorú formalizálásával gondoskodik arról, hogy a jelzálogadóslevól megszerzője abból minden olyan adatot megtudjon, amely őt érdekli. Nyilvánvaló, hogy a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmának ismeretére, sőt magára az okiratra is szüksége van annak, aki a jelzálogadóslevél megszerzésével jelzálogos hitelezővé válik már csak azért is, hogy az eredeti okirat birtokosa azzal vissza ne éljen és a hitelezőnek vagy másnak kárt ne okozzon. Minthogy telekkönyvi szabályaink szerint a telekkönyvi hatóságnál a telekkönyvi bejegyzések alapjául szolgáló okiratnak elegendő a másolatát megőrizni, kézenfekvő a javaslatnak az a rendelkezése, hogy az eredeti okiratot a jelzálogadóslevélhez hozzá kell fűzni. A javaslat 114. §-a alapján kiadandó rendeletnek lesz a feladata, hogy a jelzálogadóslevél és telekadóslevél tekintetében iratmintákat állapítson meg. 96. §. Gyakorlati szempontok indokolják, hogy a kamatokról és tőketörlesztő részletekről szelvényeket lehessen kiállítani. Ezen a réven az ily szolgáltatásoknak a jelzálogadóslevélre feljegyzése nélkül is minden későbbi megszerző könnyen megállapíthatja, hogy a kamat és annuitás mely időpontig van már teljesítve. 9*7. §. A kis tőkéknek a jelzálogi forgalomban részvételére ad alkalmat a részjelzálogadóslevél. Azok a jelzálogos követelések ugyanis, amelyek a jelzálogadóslevél kiállításával járó adminisztráció költségét elbírják, rendszerint oly nagy összegűek lesznek, hogy egységes megszerzésük csakis nagy tőkével rendelkezőknek lesz lehetséges, akiknek tőkéje a hiteléletben amúgy is résztvesz. Éppen ezért a nagy jelzálogos követelések aránylag kis összegekre szétosztásától lehet kedvező gazdasági eredményt és azt várni, hogy a kis tőkés is elsőrangú jelzálogi fedezettel helyezhesse ki a pénzét. A megosztás lehetővé tétele a pénzintézetek egymásközti forgalma szempontjából is előnyös, mert így a nagyobb kölcsönhöz szükséges összeget könnyebben meg lehet szerezni. A javaslat, amidőn evégből lehetővé teszi részjelzálogadóslevelek kiállítását, gondoskodik arról is, hogy a részjelzálogadóslevelek mellett az eredeti jelzálogadóslevél forgalomban ne maradjon. A javaslat részjelzálogadóslevelek kibocsátásához külön kívánja meg az olyan tulajdonos hozzájárulását, aki jelzálogadóslevél kiállításához már hozzájárult. Nincs azonban akadálya, hogy a jelzálogadóslevél kiállításához és részjeizálogadóslevél kiállításához hozzájárulás egy nyilatkozattal történjék meg. 98. §. Ez a §. a részjelzálogadóslevél kellékeit a 95. §-szal összhangban határozza meg. Az eredeti okiratot, minthogy azt a jelzálogadóslevéllel együtt ilyenkor be kell vonni, hiteles másolata pótolja. Az egyes részjelzálogadóslevelek egymástól megkülönböztetését sorszámmá! ellátásuk teszi lehetővé.
