Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-7. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

7. szám. 159 a 'járulékos követelésekre is kiterjed, a törvényesnél magasabb kamatra és a kikötött mellékszolgáltatásokra azonban csak akkor, ha ezek a telekkönyvbe be vannak jegyezve. A törvény szerint ugyanis a tőkének egyedül a törvényes kamat olyan járuléka, amely külön kikötés nélkül is jár. Ez a §. nem oldja meg azt a kérdést, hogy a járulékos tartozásokat a jelzálog milyen rangsor szerint fedezi ; ez a kérdés mint a jelzálogos hitelező kielégítésének módja körébe vágó, a javaslat egy későbbi rendelkezésének (54. §.) tárgya. 5. A jelzálogjog tárgyi terjedelme. Ez a fejezet a 23.,§. indokolásában említett második kérdésre ad feleletet. 24. §. (Optk. 1372. % Ősiségi nyiltparancs 19. §. Ideiglenes törvénykezési szabályok I. 20. §., I. 859. §., Bsz. 653. §.) Az ingatlanok kézizálogul átengedésénele és a pactum antichreticum minden formájának tilalma fennálló jogunkban is «megvan. Ezt a tilalmat nem annyira jogászi elvi szempontok, mint gazdasági sz9tnpontok indokolják. Az ingatlan kézizálogul lekötésének káros gazdasági következményeit gazdasági életünk az ősiségi nyiltparancs után is sokáig érezte. A javaslat e tekintetben nem helyezkedhetett a polgári törvénykönyv törvényjavaslatának arra az álláspöntj ára, hogy a tilalom a szükséges terjedelemben egyéb rendelkezésekből amúgy is levezethető, hanem a bizottsági szöveggel egyezően, a fennálló jogszabályokra is figyelemmel szükségesnek tartotta a pregnáns kifejezést. A javaslat elsősorban azt mondja ki, hogy a jelzálogjog — már fogalmából folyólag — milyen jogosítványokat nem adhat a hitelezőnek és a bizonyos megállapodásokat semmisnek nyilvánító szabályt az említett elsődleges szabály következményeként állítja be. Előfordulnak ma is olyan esetek, amikor a pactum antichreticumnak megfelelő gazdasági eredmény az ily pactum káros következményei nélkül éretik el. Ilyen pl. az az eset, amikor a jelzálogos hitelező kitermeli a jelzálogul lekötött ingatlanon lévő erdőt s a jövedelemről a tulajdonosnak elszámol, azt a tartozás törlesztésére fordítva, vagy a fölösleget a tulajdonosnak visszafizetve. Az ilyen és hasonló esetekben nem az ingatlanból húzott hasznok illetik a hitelezőt, figyelem nélkül azok valóságos mértékére, mint a tilalmazott esetben, hanem a hitelező és az ingatlan tulajdonosa között a jelzálogos kölcsöntől függetlenül létesül megbízási, esetleg bérleti vagy haszonbérleti jogviszony, amelynek végeztével a különböző jogcímen alapuló kölcsönös követelések egészen vagy részben beszámítás útján szűnnek meg. Az ilyen megállapodások semmisnek nyilvánítása nem volna indokolt. 25. §. (Optk. 457. §., 1881 :LX.t.-c. 149. §. 1., 159. §. 1., I. 861. §. 2., Tj. 656. §. 1., Bsz. 656. §. 1.) A fennálló jog szerint a jelzálogjog csak olyan tartozékokra terjed ki, amelyek az ingatlantól állaguk sérelme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül el nem választhatók, vagyis fogalmilag csak az alkotó részre. A javaslat éppen úgy, mint a Ptk. szövegei a jelzálogjog hatályát a szoros értelemben vett tartozékokra is kiterjeszti. E kiterjesztés korlátait a 28. §. tartalmazza. 26. §. (Tkr. 57. §., 48. sz. T. Ü. H., I 860. §., Tj. 654. §., Bsz. 654. §.) Azt a kérdést, hogy a jelzálogjog kiterjed-e a telekkel utóbb egyesülő telekrészre, a Ptk. első szövege igenlegesen, törvényjavaslata és bizottsági szövege nemlegesen oldotta meg. A javaslat a hozzájegyzés olyan eseteinek szabályozását, amelyek miatt a törvényjavaslat az említett nemleges meg-