Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-7. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

7. szám. 133 biztosított követelésre nem terjednek ki, a hitelező követelésének bizonyítása végett a telekkönyvi bejegyzésre nem hivatkozhatik és a hitelezőt vagy bárkit a jelzálogjognál fogva megillető jogok csupán a követelés szerint igazodnak (biztosítéki jelzálogjog). A biztosítéki jelzálogjogra, amenynyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, a közönséges jelzálogjog szabályait kell alkalmazni. 64. §. A biztosítéki jelzálogjogot a telekkönyvben mint ilyet kell megjelölni. 65. §. Ha a biztosítéki jelzálogfoggal biztosított követelés lejárta a hitelező vagy az adós felmondásától függ, a jelzálogjog érvényesítéséhez nem szükséges, hogy a követelést a hitelező a tulajdonosnak vagy a hitelezőnek a tulaj donos mondj a fel. 2. Biztosítéki jelzálogjog bemutatóra tzóló papírból, váltóból vagy más- forgatható papírból származó követelés biztosítására. 66. §. Oly követelés biztosítására, amely bemutatóra szóló papírból, váltóból vagy más forgatható papírból származik, a telekkönyvben csak biztosítéki jelzálogjogot lehet bejegyezni. Az ily követelés biztosítására bejegyzett jelzálogjogot biztosítéki jelzálogjognak keli tekinteni akkor is, ha a telekkönyvben nincs ilyennek megjelölve. Ily követelés biztosítására bejegyzett jelzálogjogra további jogokat telekkönyvi bejegyzés nélkül az ily követelések átruházására és terhelésére vonatkozó szabályok szerint lehet szerezni. A követelés megszerzője a papír bemutatása mellett a volt jelzálogos hitelező beleegyezése nélkül is kérheti, hogy a jelzálogjog átszállását javára a telekkönyvbe bejegyezzék. A jelzálogjog tekintetében a te- ' lekkönyvi bejegyzésben megnevezett hitelező képviseli a mindenkori hitelezőt. 67. §. Bemutatóra vagy rendeletre szóló részkötvények alakjában létesített vagy létesítendő kölcsönkövetelés biztosítására a főkötvény alapján biztosítéki jelzálogjogot lehet bejegyezni a számszerűleg és névértékben megjelölendő részkötvények min . denkori birtokosai javára; ez a jel zálogjog a mindenkori részköt vénybirtokosokat kötvényeik névértékének arányában illeti meg és sem átruházás, sem aljelzálogjog vagy más dologi jog tárgya nem lehet. A főkötvényben a hitelezők részére a jelzálogjogra vonatkozó rendelkezések megtétele végett képviselőül kell kirendelni oly hitelintézetet vagy oly hitelintézet tagintézetét, amelynek alapszabályait törvény állapítja vagy erősíti meg. A képviselő kirendelését a telekkönyvben a jelzálogjogról szóló bejegyzésben fel kell tüntetni. 3. Keretbiztosítéki jelzálog jog. 68. §. Biztosítéki jelzálogjogot oly követelés biztosítására, amely hitelviszonyból, ügyvitelből, szavatosságból, károkozásból vagy egyéb meghatározott jogviszonyból származhatik, akként is lehet alapítani, hogy a követelés összegszerű megállapítása nélkül csak azt a legmagasabb öszszeget — a keretet — határozzák meg, amelynek erejéig a jelzálog a hitelezőnek felel (keretbiztosítéki jelzálogjog). A keretbiztosítéki jelzálogjogra aljelzálogjogot vagy más dologi jogot szerezni nem lehet. 69. §. A keretbiztosítéki jelzálogjog telekkönyvi, be jegyzésében a hitelező megjelölésén felül azt a legmagasabb összeget — keretet — kell kitüntetni, amelynek erejéig a jelzálog a hitelezőnek felel; egyebekben a követelésnek és annak a jogviszonynak megjelölése végett, amelyből a jelzálogjoggal biztosított követelés származhatik, a bejegyzés alapjául szol-