Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIX. kötet • 1172-1191., IX. sz.

Irományszámok - 1922-1176. Törvényjavaslat a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés becikkelyezéséről

86 1176. szám. bekövetkezni, ha az ezen §-ban körülírt társasági többszolgálat teljesítését a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg az 1929., vagy 1930. év folyamán kívánni fogja. Megjegyzendő, hogy a társaság a vele 1917-ben kötött külön szerződés alapján a Budapest székesfőváros határában teljesítendő hajózási szolgálat ellátásáért is részesült államsegélyben. Ennek a szolgálatnak újra rendezése a mostani szerződés keretébe nem volt beilleszthető. Ugyanis e járatok helyi jelentőségüknél fogva nem esnek oly megítélés alá, amely azoknak az állam részéről való támogatását indokolhatná. így a szóban levő helyi hajózásnak legköltségesebb része a különben is csak a nyári hónapokra szorítkozó Szent Margitszigeti járatokra esik, mely járatok úgyszólván kizárólag a közönség kényelmi és szórakozási igényeit szolgálják. Ehhez képest a szerződós -57. §-a kimondja, hogy a helyi járatok segélyezésére 1917-ben kötött szerződós a most tárgyalt szerződés életbeléptével hatályát veszti és a társaság ezen helyi járatok címén államsegélyre nem tarthat igényt. Egyúttal biztosítja azonban a szerződés most idézett 57. §-a, hogy a helyi járatok közül közforgalmi szempontból mégis figyelmet érdemlő azt a három átkelési járatot, amely a Vigadó-tér és Tabán, az Árpád-utca és Szilágyi Dezső-tér és végül a Hungária-út és Óbuda között hidat pótló összeköttetést létesít, a társaság a szerződós tartama alatt — mindaddig, amíg a kereskedelemügyi miniszter ezt kívánni fogja — külön államsegélyre való igény nélkül továbbra is fenntartsa. Minthogy az 1926/27. évi állami költségvetésben hajózásunk támogatására államsegély még előirányozható nem volt, a társaság rendes szerződéses államsegélye csak az 1927/1928. költségvetési évtől kezdve fog esedékessé válni. Ehhez képest az új szerződésnek 25 évre szóló tartama is 1927. évi július hó 1-étől számít és 1952 évi június hó 30-án jár le. Ha tekintetbe vesszük, hogy az 1914. évben kötött korábbi szerződés is 25 évre volt kötve, az új szerződós, mely 1939. évi június hó 30-ig a régi szerződést fogja helyettesíteni, az államnak a társasághoz való viszonyát csak 13 évvel hosszabbítja meg. A törvényjavaslat a szerződós szövegének megállapításán kívül egyúttal felhatalmazást kér, hogy a társaság részéről a szerződés tartama alatt netalán kibocsátandó új részvényekből az államkincstár tulajdonában levő részvényállomány növelhető legyen. Hasonló rendelkezést a korábbi szerződést jóváhagyó 1914. évi XXII. törvénycikk is tartalmazott, sőt ez alkalommal a törvényhozás tágabbkörű felhatalmazást adott, amennyiben ez a felhatalmazás nemcsak az új kibocsátású, hanem a már forgalomban volt társasági részvények megszerzésére is adott alapot. A jelen alkalommal szűkebb keretek között kórt felhatalmazásnak célja és rendeltetése az, hogy a társaság részéről történő új részvénykibocsátások alkalmára — aminek egyébként a szerződós 48. §-a értelmében csak kormányhatósági előzetes jóváhagyás alapján lehet helye — lehetőség biztosíttassák, hogy új kibocsátású részvények az államkincstár részére megszereztessenek és ezen az úton elérhető legyen, hogy az államkincstárnak a társaság részvénytőkéjében való részesedési aránya ne kisebbedjók. Budapest, 1926. évi október hó 22-én. Herrmann Miksa s. k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter.