Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIX. kötet • 1172-1191., IX. sz.
Irományszámok - 1922-1176. Törvényjavaslat a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés becikkelyezéséről
84 1176. szám. sara közgazdaságunk legfontosabb érdekeinél fogva szükségünk van és az előadottakból folyólag az elől sem lehet elzárkóznunk, hogy hazai hajózásunk működésének biztosításáról továbbra is állami támogatás nyújtásával gondoskodjunk. Ezen célt szolgálja a törvényjavaslattal tervezetben bemutatott új szerződés. Ezen új szerződés átveszi, sőt némi tekintetben még kiegészíti a korábbi szerződésnek mindazon általános jellegű rendelkezéseit, amelyeknél fogva a társaság egész üzletvitelében a hazai érdekeket kielégíteni tartozik. így nevezetesen a társaság díjszabásainak felállítása és alkalmazása a kereskedelemügyi miniszter irányításának és ellenőrzésének van alávetve, gondoskodás történik az államvasutakkal való közvetlen díjszabások felállításáról és az idegen közlekedési vállalatokkal való kapcsolatoknak a hazai forgalmi érdekekkel való összeegyeztetéséről. A szerződés előírja, illetve szabályozza a társaság üzletvitelében a hazai iparnak előnyben részesítését, a magyar honosok alkalmazásának biztosítását, a társaság postaszállítási kötelezettségét ós az állami érdekből megkívánt különleges hajózási szolgálatokat. Mint a múltban, úgy a jövőre nézve is a szerződésnek legfőbb rendeltetése, hogy a hazai forgalom számára rendszeresen közlekedő hajójáratokat biztosítson, amelyekre a kereskedő közönség biztosan számíthasson és amelyeket úgy a kiviteli, mint behozatali viszonylatokban fennforgó érdekeinknek megfelelő viteldíjak mellett vehessen igénybe. A szerződéses járathálózat kijelölése tekintetében azonban a korábbi állapottal szemben lényeges változtatásokra van szükség. A társaság korábbi szerződéses szolgálatának egyik legfontosabb járata, mely Zimony ós Galac között a személyforgalmat is felölelő összeköttetést tartott fenn, a beállott változásoknál fogva a magyar hajózás által kiszolgálható forgalmi viszonylatok köréből kiesett. Kiesett a magyar hajózás ügyköréből a Száva is, mely nem tartozik a Dunának nemzetközivé nyilvánított mellékfolyói közé. Több járat, mint például a Vukovár—újvidéki, a Barcs—eszéki ós Baja—apatini, a megváltozott viszonyoknál fogva szintén nem tartoznak már a hazai hajózás forgalmi ügykörébe. Ezen felül azokon a viszonylatokon belül is, amelyek a magyar hajózás számára nyitva maradtak, a forgalom iránya és mérve a nagy változások hatása alatt annyira módosult, hogy a régi járatrendek lényeges változtatása, válik szükségessé. Mindezen körülményeknél fogva szerződéses járatrendünk új beosztásánál a korábbi állapottal szemben új alapra kellett helyezkednünk és míg ezelőtt szerződéses hajózási szolgálatunk nagyobb része az alsó Dunaszakaszra esett, addig most viszont a felső Dunaszakaszra kell nagyobb figyelmet fordítanunk, amely irányban forgalmi érdekeink fejlődésének kilátásai megjavultak. Ezenkívül különös fontossága van annak, hogy hajózási szolgálatunkat a magyar Dunaszakaszon fejlesszük és azt a nagy előnyt, amit a viziúton való szállítás nyújt, a hazai forgalmi érdekek javára hasznosítsuk. Az előadottak, alapján felállított új járatrendben a korábbi állapothoz képest legfontosabb újítás a Budapest—mohácsi vonal rendszeresítése, mely viszonylatban a személyforgalmat is közvetítő napi járatok fognak közlekedni. Az utasforgalomra szintén berendezett Szolnok—szegedi vonalon az eddigi heti 3 járat helyett hetenként 6 járat fog teljesíttetni, Felemlítendő még, hogy a Budapestről eddig csak Dömösig rendszeresített helyi járatok ezentúl kivétel nélkül Esztergomig fognak meghosszabbíttatni. A Budapest—bécsi vonalon az eddigi árujáratok helyett hétenként három gyorsított teherárujárat fog fenntartatni, amely újítás a forgalmi
