Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIX. kötet • 1172-1191., IX. sz.

Irományszámok - 1922-1172. Törvényjavaslat a közlekedés és átmenet szabadsága tárgyában Barcelonában az 1921. évben tartott általános értekezleten megállapított egyes okmányok becikkelyezéséről

1172. szám. 57 vonatkozólag előadottak erre az Egyezményre is vonatkoznak. E szerint a 2. cikket illetőleg előadottak az ott felsorolt cikkeken kívül a trianoni szerződós 313. cikkében említett s a hajózást külön tárgyaló cikkekre is vonatkoznak a nemzetközi érdekű hajózható utak ügyére vonatkozó Egyezmény szempontjából. A szabályzat alkalmazása szempontjából nemzetközi érdekű hajózható út valamely víziútnak a tenger felé és tenger felől természettől fogva hajózható minden része, mely a tenger felé és felől természettől fogva hajózható folyásában külömböző államokat szótválaszt, vagy átszel, továbbá a tenger felé és felől természettől fogva hajózható valamely más víziútnak minden része, mely víziút külömböző államokat szétválasztó, vagy átszelő, természettől fogva hajózható valamely víziútat a tengerrel összeköt, végül azok a természetes, vagy mesterséges víziutak, vagy ezeknek részei, amelyek akár azon államok ' közt létrejött szerződésekben, amely államok felségjoga vagy fennhatósága alá az említett víziutak vagy víziútrészek tartoznak, akár az említett államok határozott hozzájárulását tartalmazó megegyezésekben kifejezetten a hajózható víziutnkra vonatkozó általános egyezmény hatálya alá helyezendőkként jelöltettek meg. E Szabályzat 5., 10., 12. és 14. cikkének alkalmazása tekintetében külön csoportot alkotnak azok a hajózható utak, melyeknek nemzetközi érdekű ügyeit nem parti államok képviselőivel kiegészített nemzetközi bizottság intézi s amely hajózható utakat akár a fölöttük felségjogot vagy fennhatóságot gyakorló államok közt létrejött szerződések, akár az illető államok hozzájárulását tartalmazó megegyezések ebbe a csoportba soroztak. A szerződő államok — az 5. és 17. cikkekben foglalt fenntartással — a szóban levő felségjoguk vagy fennhatóságuk alá tartozó hajózható utakon a szabad hajózás gyakorlását bármely szerződő állam lobogója alatt közlekedő folyami vagy tengeri hajó számára biztosítják. A jelzett hajózás gyakorlásában minden szerződő állam alattvalója, javai és lobogója minden tekintetben teljesen egyenlő elbánásban részesítendők, s a szállítmányok eredete, rendeltetése vagy iránya szempontjából sem tehetőkülönbség. Ellenkező egyezmény vagy kötelezettség hiányában minden parti államnak jogában van a felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó kikötők között személyeknek és áruknak fuvarozását saját lobogója részére fenntartani. A felségjogot vagy fennhatóságot gyakorló, szerződő államok a területi rendészet, vámok, közegészség, be- és kivándorlás, tiltott áruk behozatala és kivitele tekintetében továbbra is szabadon rendelkezhetnek, a hajózásszabadságát azonban nyomós ok nélkül nem gátolhatják. A nemzetközi érdekű folyamokon és azok torkolatánál csak oly illeték szedhető, mely arra szolgál, hogy a hajózhatóság fenntartásának vagy a hajózási út és hozzájárói megjavításának költségeit méltányosan megtérítse. A nemzetközi érdekű hajózható utakon a vámkezelés a folyami és tengeri hajók, valamint az utasok és áruk átmenete tekintetében — megfelelő kiegószí-r téssel — az átmenet szabadsága tárgyában Barcelonában létesült szabályzat rendelkezései érvényesek. A nemzetközi érdekű hajózható út minden kikötőjében minden szerződő állam alattvalója, javai és lobogója ugyanolyan elbánásban részesítendők, mint annak az államnak alattvalói, javai és lobogója, amelynek felségjoga vagy fennhatósága alá a kikötő tartozik. Minden parti állam köteles tartózkodni a hajózhatóságot csökkentő intézkedésektől és a legsürgősebben megtenni a hajózási akadályok elháríAz 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XIX. kötet 8