Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIX. kötet • 1172-1191., IX. sz.

Irományszámok - 1922-1172. Törvényjavaslat a közlekedés és átmenet szabadsága tárgyában Barcelonában az 1921. évben tartott általános értekezleten megállapított egyes okmányok becikkelyezéséről

36 1172 szám. des Etats riverains aura le droit, en invoquant des motifs valables, d'exiger des autres riverains une équitable participation aux frais de cet entretien. 3. Sauf motif légitime d'opposition d'un des Etats riverains, y compris l'Etat territorialement intéressé, fondé soit sur les conditions mêmes de la navigabilité en son territoire, soit sur d'autres intérêts tels que, entre autres, le maintien du régime normal des eaux, les besoins de l'irrigation, l'utilisation de la force hydraulique ou la nécessité de la construction d'autres voies de communication plus avantageuses, un Etat riverain ne pourra se refuser à exécut r, à la demande d'un autre Etat riverain, les travaux nécessaires d'amélioration de la navigabilité, si celui-ci offre d'en payer les frais, ainsi qu'une part équitable de l'excédent des frais d'entretien. Néanmoins, il est entendu que ces travaux ne pourront être entrepris tant que l'Etat sur le territoire duquel ils doivent être exécutés s'y oppose du chef d'intérêts vitaux. 4. Sauf convention contraire, l'Etat tenu d'exécuter les travaux d'entretien pourra se libérer de cette obligation si, avec l'accord de tous les Etats co-riverains, un ou plusieurs d'entre eux acceptent de les exécuter à sa place ; pour les travaux d'amélioration, l'Etat tenu de les exécuter sera libéré de cette obligation s'il autorise l'Etat demandeur à les exécuter à sa place ; l'exécution des travaux par des Etats autres que l'Etat territorialement intéressé, ou la participation de ces Etats aux frais de ces travaux, seront assurés sans préjudice, pour l'Etat territorialement intéressé, de ses droits de contrôle et d'administration sur ces travaux et des prérogatives de sa souveraineté ou autorité sur la voie navigable. minden parti Államnak helytálló in do kokra való utalással jogában fog állni, hogy a többi parti Államnak ezen fenntartáshoz való méltányos hozzájárulását kívánja. 3. Egyik parti Állam sem zárkózhatik el az elpl; hogy valamely másik parti Állam '* kívánságára a hajózhatóság megjavítása érdekében szükséges munkákat elvégezze, ha ez az utóbbi Állam felajánlja a munkák költségeinek és a fenntartási költségek szaporulata méltányos részének viselését. Ily munkák azonban nem végezhetők el, ha valamelyik parti Állam, ideértve a területileg érdekelt Államot is, ez ellen akár a saját területén való haj ózhat ás lehetősége, a rendes vízügyi igazgatás fenntartása, az Öntözés szükségletei, a vízierők használata, akár pedig más kedvezőbb közlekedési utak létesítésének szükségessége szempontjából indokoltan állást foglal. Mindazonáltal egyetértés áll fenn arra nézve, hogy ezek a munkálatok nem foganatosíthatók abban az esetben, ha az az Állam, amelynek területén azok végzendők, létérdekekre való hivatkozással azokit ellenzi. 4. Ellenk ző megállapodás hiányában az az Állam, amely a fenntartási munkálatokat elvégezni tartozik, ezen kötelezettsége alól mentesítheti magát abban az esetben, ha az összes társ-parti államok hozzájárulásával ezek egyike, vagy ezek közül többen, azoknak helyette leendő elvégzését elvállalják ; a javítási munkálatokat illetőleg az azok elvégzésére kötelezett Állam e köt lezettsége alól mentesül, ha a javításokat kívánó Államot felhatalmazza arra, hogy azokat helyette végezze ; nem a területileg érdekelt Állam, hanem más Állam által végzett munkálatok végrehajtása, vagy ezen utóbbi Államoknak a munkálatok költségeiben való részesedése a területilegérdekelt Államnak ezen munkálatok feletti ellenőrzési és igazgatási jogainak, valamint a hajózható út feletti felség- vagy fennhatósági jogainak fenntartása mellett biztosíttatnak