Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIX. kötet • 1172-1191., IX. sz.

Irományszámok - 1922-1172. Törvényjavaslat a közlekedés és átmenet szabadsága tárgyában Barcelonában az 1921. évben tartott általános értekezleten megállapított egyes okmányok becikkelyezéséről

1172. En vue d'assurer l'application des dispositions du présent article, les Etats contractants autoriseront le transit à travers leurs eaux territoriales, confor­mément aux conditions et réserves d'usage. Article 3. Les transports en transit ne seront soumis à aucuns droits ou taxes spéciaux à raison de leur transit (entrée et sortie comprises). Toutefois, pourront être perçus sur ces transports en transit, des droits ou taxes exclusi­vement affectés à couvrir les dépenses de surveillance et d'administration qu'imposerait ce transit. Le taux de tous droits ou taxes de cette nature devra correspondre, autant que pos­sible, à la dépense qu'ils ont pour objet de couvrir, et les dit s droits ou taxes seront appliqués dans les conditions d'égalité définies à l'article précédent, sauf que, sur certaines voies, ces droits ou taxes pourront être réduits ou même supprimés, à raison de différen­ces dans le coût de la surveillance. Article 4. Les Etats contractants s'engagent à appliquer aux transports en transit, sur les voies exploitées ou administrées par des services d'Etat concédés, quels que soient les points de départ ou de destination des trans­ports, des tarifs équitables, tant par leur taux que par les conditions de leur application et compte tenu des conditions de trafic, ainsi que des considérations de la concurrence com­merciale entre voies de transport. Ces tarifs devront être établis de façon à faciliter, autant que possible, le trafic international. Nulle rémunération, fa­cilité ou restriction ne devra dépendre, directement ou indirectement, de la nationalité ou de la qualité du pro­priétaire du navire ou de tout autre instrument de transport qui aurait été ou devrait être employé pendant une partie quelconque du trajet total. szám. 13 E cikk rendelkezései alkalmazásá­nak biztosítása érdekében a Szerződő Államok megengedik az átmenetet belvizeiken át, az ezek használatára nézve szokásos feltételek és fenntar­tások mellett. 3. cikk. Az átmenő szállítmányok átmenetük címén (beleértve a belépést és a kilépést) semmiféle különleges díjakkal vagy illetékekkel nem ter­helhetők meg. Mindazonáltal ezen át­menő szállítmányok után is szedhetők díjak és illetékek, de kizárólag csak olyanok, amelyek ezen átmenet által okozott felügyeleti és igazgatási költsé­geknek fedezésére szolgálnak. Minden ily természetű díj és illeték magasságá­nak lehetőleg arányosnak kell lennie avval a költséggel, amelynek fedezésére szolgál és az említett díjakat és illeté­keket az egyenlő elbánásnak az előző , cikkben meghatározott elve szerint kell alkalmazni, hacsak ezek a dijak és illetékek bizonyos utakon a felügyeleti költségek eltérő volta folytán nem mérsékelhetők vagy éppen el nem ejthet ők. 4. cikk. A Szerződő Államok köte­lezik magukat arra, hogy az átmenő szállítmányokra az államilag üzem­ben tartott vagy igazgatott, avagy magánosoknak engedélyezett vonala­lakon tekintet nélkül a küldemények feladási vagy rendeltetési helyére, úgy a díjak magassága, mint alkalma­zásuk feltételei tekintetében — úgy a forgalom szükségleteit, mint a fuva­rozási utak közötti kereskedelmi ver­seny alakulásait figyelembe véve — méltányos díjszabásokat fognak alkal­mazni. Ezeket a díjszabásokat akként kell megállapítani, hogy a nemzetközi forgalmat lehetőleg megkönnyítsék. Semmiféle térítés, könnyítés vagy megszorítás sem közvetve, sem köz­vetlenül nem függhet ama hajó vagy más fuvarozási eszköz tulajdonosának nemzetiségétől vagy minőségétől (qualité), mely az egész fuvarozás egy­részénél használtatott, vagy haszná­landó lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom