Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról
107J. szám. 81 örökhagyó hitelező javára, illetőleg az örökhagyó adós terhére az örökösödés beállta után követelés a jogviszonyból nem keletkezhetik. 75. §. A javaslat a keretbiztosítéki jelzálogjognak új hitelezőre átszállását megengedve, az ismételt átszállást sem zárja ki, lehetséges tehát, hogy a javaslat 70. §-ának 2. vagy 3. bekezdése értelmében a biztosítéki okiratra egymásután több átruházó nyilatkozatot vezetnek rá. Minthogy az átszálláshoz telekkönyvi bejegyzés nem szükséges, viszont a javaslat 71. §-a értelmében fontos az, hogy az átszállás útján hitelezővé vált személy követelése a keretbiztosítéki jelzálogjog megszerzése után keletkezzék, a keretbiztosítéki jelzálogjog érvényesítésekor meg kell követelni a hitelezőtől, hogy a jogviszonyba belépését a biztosítéki okirattal ós az átruházó nyilatkozatok láncolatával igazolja. Csak a biztosítéki okirat szolgálhat alkalmas bizonyitékul a szerzés időpontjára is, amitől a 71. § értelmében az is függhet, hogy a hitelező egyes követeléseire a keretbiztosítéki jelzálogjog kiterjed-e. 76. §. (I. 898. v.) A keretbiztosítéki jelzálogjog, amint már említettem, nem meghatározott követeléshez kapcsolódik, hanem bizonyos jogviszonyhoz. Ehhez képest, ha a jogviszonyból pillanatnyilag a hitelezőnek nincsen követelése, ez nem lehet alap a keretbiztosítéki jelzálogjog megszűnésére, mert a jogviszony további fennállása alatt a hitelezőnek új követelése támadhat, melynek biztosítása végett szükséges a keretet — időlegesen üresen is — fenntartani. Viszont a jogviszony megszűnése egymagában szintén nem lehet elégséges a keret biztosítéki jelzálogjog törléséhez, mert éppen a jogviszony lezárultakor válik a hitelező követelése összegszerűi eg végleg meghatározottá és a keretbiztosítéki jelzálogjognak a rendeltetése éppen az, hogy e követelés behajtását tegye lehetővé. A javaslat éppen ezért a tulajdonost csak az említett két feltétel együttes fennforgása esetében jogosítja fel a törlés követelésére, vagyis akkor, ha mind a jogviszony, mind az abból eredő követelések,megszűntek. A követelés megszűnésével — éppen úgy, mint a 14. §. — ez a §. is egyenlő „hatályúnak mondja ki azt, ha a követelés elévült, vagy érvényesítésének peremptoria exceptio áll útjában. Ha a keretbiztosítéki jelzálogjog hitelezési viszony tekintetében keletkezett, a javaslat a most ismertetett szabályokkal szemben a törlés tekintetében könnyítéseket tesz. Szükség van erre különösen azért, mert a javaslat a keretbiztosítóki jelzálogjog átszállását széles körben engedi meg és a könnyítés nélkül ennek folytán bekövetkezhetnék, hogy a tulajdonos az ingatlanára bejegyzett keretbiztosítóki jelzálogjogtól soha sem szabadulhatna. Éppen ezért a javaslat ilyen esetben jogot ad a törlésre egymagában azon az alapon, hogy a hitelezőnek követelése nincsen és nem kívánja meg a jogviszony megszűnésének kimutatását. Ha a tulajdonos egyszersmind személyes adós, a törlés követelése annak kijelentését is tartalmazza, hogy a jogviszony alapján többé hitelt nem kíván igénybevenni és ezért a logviszony megszűnésének kimutatásé felesleges. Ha a tulajdonos nem személyes adós, olyan a jogállása, mint annak a kezesnek, aki jövőbeli követelésekért határozatlan időre kezeskedett. Az ilyen kezesnek meg kell adni azt a jogot, hogy kezességét a hitelező sérelme nélkül megszüntethesse (V. ö. Tj. és Bsz. 983. §.). A keretbiztosítéki jelzálogjog esetében ily megszüntetésre a legmegfelelőbb időpont az, amikor a hitelezőnek a jogviszonyból nincs követelése, mert ilyenkor a biztosítéki jelzálogjog megszűnésére figyelemmel a hitelezőnek módja van a további hitelnyújtást megtagadni. A tulajdonos természetesen a törlés Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XVIII. kötet. n
