Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról
1079. szám. 57 időhatárhoz kötni, vagy a rendelkezési szándékot a telekkönyvben feltüntetni felesleges. A §. a követelés megszűnése mellett a jelzálogjogról lemondást is megemlíti és a ranghellyel rendelkezést részleges megszűnés vagy részleges lemondás esetére is megengedi. A részleges ranghellyel rendelkezés esetében felmerül a részben megmaradó régi jelzálogjognak a tulajdonos rendelkezése folytán keletkező új jelzálogjoggal szembeni rang viszony a. A javaslat a szintén megindokolható egyenlő rangsornál célszerűbbnek és a telekkönyvi prioritással jobban összhangban állónak találta azt, hogy a régi jelzálogjog megmaradó része az új jelzálogjogot i*angban megelőzze. A ranghely keretén belül ugyanis a régi jelzálogjog nyitván az előbbi és a ranghellyel rendelkezés nem járhat az ugyanazon ranghelyen már bekebelezett jelzálogjog api 'L. 1YY) Á VP1 ' 19. §.' (1925 : XY. t.-c. 7. § , I. 891. §., Tj. 679. §. 3., Bsz. 679. §. 3.) E §. a ranghellyel rendelkezést bizonyos feltételek mellett a régi jelzáloga jog kitörlése utánra is fenntartja. A tulajdonostól ugyanis nem lehet azt kívánni, hegy a ranghellyel rendelkezés jogával élve a régi jelzálogjog megszűnése után nyomban új jelzálogjogot engedélyezzen, hiszen ezzel figyelemmel arra, hogy főként első helyre aránylag könnyen lehet kölcsön kapni, a tulajdonost könnyelmű hitelkeresésre ösztönöznénk. Nem lehet viszont a tulajdonost abba sem belekényszeríteni, hogy a megszűnt jelzálogjogot a ranghellyel rendelkezés fenntartása érdekében sokáig kitörletlenül hagyja, mert ezzel alkalmat adna harmadik jóhiszeműnek jogszerzésére, ami nemcsak a tulajdonosnak okozna fölösleges bonyadalmakat, hanem annak a törekvésnek is sérelmével járna, hogy a telekkönyv a valóságos jogi helyzetet tükrözze vissza. A javaslat a kérdést — az 1925 : XV. t.-c. 7. §-ával egyezően — úgy oldja meg, hogy a jelzálogjog kitörlése alkalmával megengedi a ranghellyel rendelkezés fenntartásának feljegyzést. Ha az ilyen feljegyzés időbeli korlátozás nélkül fennmaradhatna, ez közel vinné a javaslatot a fix prioritás elvéhez és gyakorlatilag állandó bizonytalanságban tartaná a később következő hitelezőket. A javaslat éppen ezért a ranghellyel rendelkezés fenntartását csak egy évi időre engedi meg. A feljegyzés dologi jellegéből folyik, hogy a íenntartás tulajdonosváltozás esetében az új tulajdonosnak is javára szolgál. 20. §. (1925: XV. t.-c. 8. §., I. 891. §., Tj. 679. §. 3., Bsz. 679. §. 3.) A javaslat 13. §-a szerint éppen úgy, mint a fennálló jogban, a jelzálogjog törléséhez nem szükséges a tulajdonos beleegyezése. Ennek folytán megeshetnék,' hogy a tulajdonosnak a ranghellyel rendelkezése a törlés foganatosítása folytán meghiúsulna, mert a 18. és 19. §. értelmében a ranghellyel rendelkezés jogát legkésőbb a törléssel egyidőben kell biztosítani. A javaslat ezért — az 1925 : XV. t.-c. 8. §-ávai egyezően — a jelzálogjognak nem a tulajdonos kérésére törlését nem engedi meg addig, amíg a tulajdonosnak alkalma nem nyílik az említett jog gyakorlására. A tulajdonos arról, hogy valamely jelzálogjog törlését kérték, értesítést kap és az értesítés vételétől számított harminc nap alatt akár a 18. § v akár a 19. §. értelmében rendelkezhetik a ranghellyel. Ha a tulajdonos a megszabott határidő alatt nem nyilatkozik, ezt olybá kell venni, mintha a törlést ő maga kérné és pedig fenntartás nélkül. Annál inkább ez a helyzet, ha a tulajdonos már a határidő lejárta előtt bejelenti, hogy a ranghellyel rendelkezni nem kíván. Azt, hogy a jelzálogjogot ily bejelentés esetében már a harminc napi határidő letelte Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XVIIL kötet. 8
